Forrás: http://100fok.postr.hu

Ősz végére lassan elfogynak a frissen rendelkezésre álló zöldségek és gyümölcsök. A nagy téli szürkeségben testnek-léleknek jól esik, színes alapanyagokat használni, ilyenkor jön el a narancssárga sütőtök és a mélylila-ciklámen cékla ideje. A cékla a legegészségesebb gyökérzöldségek közé tartozik. Nemcsak csodás színeivel kápráztat el bennünket, de szinte kimeríthetetlen felhasználási lehetőségeket rejt magában: a vegetáriánusok egyik fontos "húspótló" alapanyaga, felhasználhatjuk a leveleit (mint a spenótot), készülhet belőle chips, desszert, kerülhet süteménybe, turmixba...

A mángolddal és a cukorrépával is rokonságban álló, a disznóparajfélék családjába tartozó növényt a rómaiak terjesztették el Közép-Európában. Nemcsak élettani hatásait, de termesztését és eltarthatóságát tekintve is kincset ér. Rendkívül igénytelen, ezért szinte bárhol megterem és egész télen eltartható, így a hideg évszak egyik fontos vitaminforrása (mégtöbb szezonális őszi-téli alapanyagról itt írtunk). Sokan nem kedvelik földes, telt ízét (mások viszont kifejezetten ezért kedvelik), ám mivel egyre több fajtája (pl. a hosszúkás, a sárga, stb.) érhető el, érdemes újabb esélyt adni neki!

Céklafajták

A tavaszi zsenge cékla igazi csemege, akár nyersen, akár vajban párolva köretként, de ne riadjunk vissza a télen kapható, nem kimondottan szép példányoktól sem. Csak két szempont fontos a vásárlásakor: ne legyen fás és ne legyen gumis! A cékla minden része fogyasztható, még a levelei is könnyen emészthetőek, melyeket a spenóthoz hasonlóan használhatunk fel. A hosszúkás vagy kerek piros belsejű cékla mellett létezik még sárga, lila és fehér. Egy igazán különleges fajtája az ún. Chioggia, mely mintázatát rózsaszínű és fehér gyűrűk alkotják. Ha megfigyeljük a vörös cékla sem egyszínű, a világosabb és sötétebb gyűrűk váltakozása mindegyik fajtán megfigyelhető. A Chioggia cékla íze sokkal édesebb, földes ízét szinte teljesen elvesztette, így nyersen salátának is remek.

Rendkívül gazdag vitamin és ásványi anyag tartalmának köszönhetően a céklát számos betegség megelőzésére és kezelésére használják. Legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, de főzés után is megőrzi hasznos tulajdonságait. Segíti a vörösvérsejtek regenerálódását, ezért már az ókorban is alkalmazták vérszegénység gyógyítására. A cékla vörös festékanyaga a betanin, melynek fontos szerepe van a daganatos betegségek megelőzésében, valamint erősíti az epét és tisztán tartja az epeutakat, ami által a méreganyagokat szerveztünk hatékonyabban bontja le. Gazdag A-, B1-, B2- és C-vitaminokban, valamint folsav tartalma rendkívül magas, mely segíti a magzat megfelelő fejlődését. Levelében az ásványi anyagok tartalma sokszorosan magasabb, mint a gumóban. Rendkívül sok káliumot tartalmaz, mely növeli az izmok állóképességét, de gazdag kálciumban, magnéziumban, vasban, foszforban, kénben is. Magas cinktartalma meghosszabbítja az inzulin működési idejét. Jódtartalma a legmagasabb a zöldségek között, ezért csökkent pajzsmirigyműködés gyógyításában is alkalmazzák.

Hogyan készítsük el?

Sok a főtt céklát nem kedvelőt sikerült már meghódítania a sült céklának. Ha még így sem sikerül családunk céklaellenes rétegét meggyőzni, akkor nincs más hátra, mint csokoládés süteménybe rejteni! Garantáltan nem tudnak majd nemet mondani rá. A cékla földes ízét nemcsak a csokoládé egészíti ki nagyszerűen, de málnával is remekül harmonizál. Szóval rugaszkodjunk el az ecetes céklától és próbáljuk ki sütve köretként, főzzünk belőle levest, tálaljuk hal mellé vagy készítsünk belőle gnocchit, netán tésztához mártást például kecskesajttal kombinálva. Csempésszünk céklát a turmixokba, nem csak csodás szín lesz jutalmunk, de szerveztünk is hálás lesz érte.