A savanyú káposzta az a savanyúság, amelyből minden télen rengeteget fogyasztunk a feleségemmel. Mindketten nagyon szeretjük nyersen is meg főzve is. Nem feltétlenül azért, mert egészséges, mert jóval előbb szerettük, mint hogy tudtuk volna róla, mennyire egészséges. A bolti változat viszont egyre drágább, már-már kezdi elérni a rendszeres fogyasztáshoz a megfizethetetlen szintet, miközben a fejes káposzta kilónkénti ára a szezon dömpingjében a savanyított káposzta töredéke. Arról nem is beszélve, hogy manapság a boltban kapható zacskós savanyú káposzták nagy része is borként tartalmaznak a káposzta roppanósan tartása érdekében. A piaci változatban is sokat lehet csalódni, mert - tisztelet a kivételnek - sok helyen használnak a savanyításhoz ecetet, vagy vegyszereket a folyamat meggyorsításához, és a nem természetes úton kierjedt végeredmény tartósításához. Ettől függetlenül a termelőktől lehet kapni még jóféle savanyított káposztát, de ki kell kísérletezni, melyik a megbízható termelő. Idén több ok miatt is (anyagiak, várandós feleségem miatt az egészségesebb táplálkozás, mennyiség, stb.) úgy döntöttünk, magunk készítjük el a télire való hordós káposztánkat, ami sokkal egyszerűbb, mint hinnénk. Mivel azonban átlagban havonta kétszer eszünk minden télen székely káposztát, és egyéb finomságokat, nagyobb mennyiségben gondolkodtunk...
Hozzávalók egy 30 literes hordónyi savanyú káposztához:
- 25 kg fejes káposzta (nettó súly, tisztítás után)
- 1 kg durva konyhasó (nem jódozott!)
- 3 g babérlevél
- 7 g egész feketebors
- 7 g egész köménymag
- 2 db képia paprika
- 1 db nyári alma
Savanyú káposzta elkészítése:
A káposzták külső piszkos, sérült leveleit távolítsuk el, majd a torzsa koszos, sérült részét is vágjuk le. Van, aki a torzsát teljesen kivágja, mi nem tettük, mert elég zsenge volt, és abban elég sok a cukor, ami segít az erjedésben. Mivel közepes fej káposztákat (1.6 - 3 kg) sikerült beszerezni, így nekünk 28 kg káposztából 3 kg hulladék lett, és így lett meg a 25 kg nettó súlyú alapanyag. Ezt kellett volna káposztagyalun legyalulni, de sajnos nekünk az nem volt. Láttam ugyan a háztartási áruk boltjában egy szép nagyot, amin egy fél fej káposzta is elfért, és ikerkéses volt, de borsos ára miatt nem vettük meg. maradt a háztartási zöldséggyalu. Arra azonban még negyedelve is nehézkesen fért fel a káposzta, de azért kis kínlódás árán sikerült alig négy óra leforgása alatt elrakni a savanyú káposztát...
Szóval, kezdjük el. Szedjünk le egy-egy nagyobb fej káposztáról kétszer 5-6 egész szép levelet leszedni, mert ezzel ki kell majd bélelni a hordó alját, és ezzel fogjuk lezárni a tetejét is. Tegyük tehát a hordó aljára az egyik adag 5-6 levelet, majd hintsük meg sóval. Gyaluljunk le egy (kisebb fejek esetén akár kettőt is) fej káposztát, majd szórjuk a hordóba. Erre megint jöhet egy kis marék só. Tegyünk rá 2-3 babérlevelet, hintsük meg lazán egész köménnyel, fekete borssal, esetleg megszórhatjuk még apróra vágott kápia paprika kockákkal is. A fűszerezés tekintetében az egyedi ízlésé a főszerep. Van aki más fűszereket is rak bele (kapor, csombor, stb.), van aki semmilyet, csak borsot. Ez teljesen egyedileg választható. Mi így szeretjük. Ezt követően jöhet ismét egy-két fej gyalult káposzta, majd a só és a fűszerek. Ezt a rétegzést mindaddig folytassuk, míg el nem fogy a káposzta.
A lényeget meg majdnem elfelejtettem. Hiszen nem véletlenül tartott ez nekem négy órán át. :-) Minden réteg káposztát (az elsőt is) alaposan le kell döngölni. Régen a nagy fa hordókban ezt gumicsizmában taposták, kisebb hordókban pedig döngölőfával adtak a feelingnek. A mi 30 literes hordónkhoz sem méretben illő gumicsizma, sem pedig döngölőfa nem volt, így minden sort az ökölbe szorított kezemmel nyomkodtam le. Minden sort alaposan ki kell nyomkodni. A lényeg, hogy minél több káposzta sejtet tudjunk szétroncsolni, és ezzel arra ösztökélni, hogy kiadja levét. Az első sornál már az is jó eredmény, ha sikerül annyit kipréselni belőle, hogy épp ellepje a sort, míg ahogy közeledünk a végéhez, egyre több lesz a leve. Felhívnám azonban minden vállalkozó kedvű figyelmét arra, hogy ha ököllel áll neki, készüljön fel rá, hogy az öklét kieszi a sós lé..
Ha készen vagyunk, és az utolsó sort is kinyomkodtuk, akkor jöhet a nyári alma (már ha teszünk bele). Vágjuk be a tetjén kereszt alakba, majd nyomjuk bobjuk bele a hordóba (akár lejjebb is nyomhatjuk benne). Ezt követően jöhet a tetejére a maradék 4-5 egész levél úgy elosztva, hogy a lehető legjobban lefedje az egészet. Erre kell egy olyan kerek tál, tányér, stb., ami belefér a hordóba, és szintén a lehető legjobban lefedi az összes káposztát. Kerüljük a fémeket! Erre kell valami nehezék. Régen ezek tisztára mosott kövek voltak, manapság elegendő lehet egy 4,25 literes tetővel lezárható, vízzel megöltött befőttes üveg is. Ezt helyezzük nehezéknek a hordóba, majd addig nyomjuk vele lassan lefelé a káposztát, míg egyrészt teljesen lé alatt lesz, másrészt a hordóra rá tudjuk tenni a csatos fedelet. Ez a megoldás azért jó, mert miközben a káposzta erjed, a fejlődő gáz felhajtóereje felfelé szeretné nyomni a káposztát, és ha a súlyt nem választottuk meg gondosan, akkor bizony fel is nyomná, és megpimpósodhatna az egész. Így azonban ez nem történhet meg, hiszen a hordó fedele biztosan nyomja lefelé az üveget...
Így kell nagyjából 20-24 fokos helyiségbe tenni a hordót, ahol elvileg két-három nap után megindul az erjedés, ami eltarthat a hőmérséklettől és a mennyiségtől, valamint a káposzta minőségétől függően kettő-három, de akár öt-hat hétig is. Ez alatt az idő alatt illik legalább két naponta átforgatni a levet. Ezt lehet a hordó óvatos rázogatásával is, vagy egy gumicsövet a hordó aljáig dugva levegőt fújunk bele, amitől a lé átforog. Ez utóbbi megoldás az interneten kering, és minden bizonnyal ez a lusta verzió, de vajon jó? Én nem ajánlanám, mert egyrészt a buborékok bent ragadhatnak a káposzta szálak között, és akkor megindulhatnak káros folyamatok is. Másrészt a szánkból befújt levegő még a legaprólékosabb szájhigiénia mellett sem nevezhető bakteriális szinten tisztának, így ismét azt kell mondjam, emiatt is káros folyamatok indulhatnak meg. Arról nem is beszélve, hogy az elején azért is kellett a taposás, hogy a levegő buborékokat kiszorítsuk a káposzta szálak közül. Szóval vagy óvatosan rázogassuk meg a hordót, vagy dugjunk le egy tiszta csövet a legaljáig, és azon keresztül szívjunk le pár liter lét, majd öntsük vissza a tetejére. Én nem vacakoltam ezzel, nagyanyámék sem foglalkoztak anno a káposzta levével ennyit - idejük sem volt rá -, csak néha megrázogattam a hordót. Akit érdekel, hogyan alakul majd projektünk a továbbiakban, és melyek a házi káposzta savanyítás további lépései, kövessen minket
blogunkban, ahol hamarosan megjelentetjük teljes cikkünket. :-)
Mindenkinek sikerekben és zamatokban gazdag káposzta savanyítást kívánok. :-)
Link:
http://eztfaldfel.blogspot.hu/2013/11/savanyu-kaposzta-keszitese-hazilag.html
Friss hozzászólások
20 hét 21 óra
2 év 13 hét
3 év 22 hét
3 év 24 hét
7 év 35 hét
8 év 16 hét
8 év 25 hét
8 év 25 hét
5 év 32 hét
8 év 29 hét