A kinyílt földpiacon az országnak új eszközökkel a kell termelői versenyképességét megőriznie, a földspekulációs törekvéseket megakadályoznia.

Az új földtörvény társadalmi vitára bocsátott koncepciójának fő célja a családi gazdaságok dominanciáján alapuló földtulajdon-szerkezet kialakítása - mondta a koncepció egyik kidolgozója a távirati irodának. Kurucz Mihály hangsúlyozta, az új szabályzást a kormány birtokpolitikai céljainak érvényre juttatása mellett az is indokolttá teszi, hogy a magyar állampolgárok földtulajdonszerzését előnyben részesítő földforgalmi szabályozás 2014. május 1-jével nem tarható fenn tovább, Magyarországnak az új, nyitott földpiacon más eszközökkel kell saját termelői versenyképességét megőriznie, egyben a csupán tőkebefektetési célú hazai és külföldi földfelvásárlási törekvéseket megakadályoznia. Ennek a feladatnak a megoldása igényli a földművelést nem folytatók földtulajdonszerzésének kizárását - magyarázta a szakember.

Szakszerűen művelni képes, arra kész gazdáknak

A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben a földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. Az új törvény a középbirtokok előtérbe helyezése mellett nem kívánja megszüntetni, sőt fenntartja a foglalkoztatási és termelési integrációs feladatokat is vállaló nagyobb földbirtokokat is - hangsúlyozta Kurucz Mihály. A koncepcióban azzal számoltak, hogy a jelenlegi 300 hektár körüli, személyenként birtokolható földtulajdonhatár maradna meg a jövőben is, de a földművesek számára - mondta a szakember. A birtokpolitikában a földművesek földszerzését gazdaságuk eszközállományától, a kiemelt agrárpolitikai célok szolgálatától (például állattenyésztés, foglalkoztatás, egységes birtoktagképzés), a környezetkímélő földhasznosítás megvalósításától tennék függővé.

Helybeliek előnyben

A szakember ismertetése szerint a földszerzésben előnyben részesülnének azok a földművesek, akiknek székhelyükhöz, telephelyükhöz, tanyájukhoz 20 kilométeres távolságon belül van az eladni, használatba adni szándékozott föld. A hatósági engedélyezésnél külön vizsgálnák, hogy a földszerzőt szakképzettsége, meglévő gazdasági felszerelése alkalmassá teszi-e a föld művelésére. A koncepció elsősorban termelési tényezőnek tekinti a földet, de emellett figyelembe veszi a föld természeti erőforrás jellegét is. Ezért a szabályozás forgalmi eszközként használná fel a környezetkímélő művelési kötelezettség érvényesítését. Ennek elmulasztását állami kényszerhasznosításba vétel, bírság és a földszerzési képesség legalább öt évre való elvesztése kísérné.

Hatósági engedély

Az új földtörvény a föld forgalmát hatósági engedélyezés alá vetné, ez érvényesítené a kormányzati birtokpolitikát, a középbirtokokat működtető gazdák felé terelve a föld tulajdonát és használatát. A mennyiségi korlátok (300 hektár), az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok, a szerzési feltételek együttesen mozdítanák elő az ésszerű birtokstruktúra kialakulását - mondta a szakember. A pénzügyi szabályozás is ebbe az irányba hatna, a földművesek, köztük a családi gazdálkodók földszerzését az eladó, használatba adó oldalán adókedvezmények, adómentesség, a szerző oldalán illetékmentesség, hitelfelvétel esetén kamattámogatás, öröklés esetén illetékmentesség szolgálná. Az állampolgárok tulajdonában álló földek haszonbérbe adásánál a hosszabb időre, legalább öt évre kötött szerződésekből származó jövedelmek adómentesek lennének egy bizonyos mérethatáron (például 600 aranykorona) belül. A korábban megszerzett földeket a szabályozás nem érintené.

Fék a nagybirtok előtt

A nagybirtokok kialakulását egyfelől az adózási rendszer általános szabályai, adott esetben luxusadók kivetése is gátolná, így késztetve a nagybirtokok tulajdonosait arra, hogy nagyobb részben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Az új törvény a földműveléssel nem élethivatás-szerűen foglalkozók számára a földtulajdon és használati jog megszerzését a települések kertes mezőgazdasági övezeteiben, 6000 négyzetméternél nem nagyobb földekre tartaná fenn - mondta Kurucz Mihály.

Forrás: hirado.hu