Ez a most bemutatott anyag volt a témája az Élelmiszer szaklap által rendezett szakmai konferenciának, amelyen a hatóság, a kereskedelem, az élelmiszeripar, a civil fogyasztóvédők és a felsőoktatás képviselői ismertették, illetve véleményezték a tervezetet- olvasható az élelmiszer.hu beszámolójában..

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a világban végbement változások miatt a szakterületen előtérbe kell helyezni a társalmi tudásrendszer fejlesztését és a szemléletformálást, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok hatékony kezelését.

Bognár Lajos szólt arról, hogy szakértői becslések szerint belföldön évente mintegy 3 millió embert érint az élelmiszer eredetű megbetegedés. Hozzátette, az érintetteknek csak töredéke fordul orvoshoz.

A 10 évre szóló, középtávú nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia legfontosabb célja, hogy a megvalósuló programok nyomán a társadalom számára átláthatóbb, egyben érthetőbb és jobb működési minőségű, komplex élelmiszerlánc-biztonsági rendszer jöjjön létre. Ennek a rendszernek kell biztosítania, hogy az élelmiszerlánc ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot sem az egyén, sem a társadalom számára. Tisztában kell lenni azzal, hogy teljes kockázatmentesség nem létezik, és - mivel az élelmiszerbiztonság nem mérhető - az objektív elemek mellett a szubjektív érzeteket, megítéléseket, félelmeket is figyelembe kell venni - fogalmazott.

A helyettes államtitkár ezen belül fontosnak nevezte az élelmiszerlánc kifehérítését, új információs adatbázisok létrehozását, az állami tudásbázis újraépítését. Továbbá nélkülözhetetlen az oktatási rendszer korszerűsítése ezen a területen, a központi, állami hatósági felügyelet esetleg még hiányzó elemeinek létrehozása, megerősítése - mondta.

Józwiak Ákos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) igazgatóhelyettese elmondta, hogy a stratégia küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javításával mindannyiunk, azaz az ember és a társadalom védelme. Ennek érdekében minél több élelmiszerlánc veszélyt szükséges azonosítani, és azok kockázatát elfogadható mértékűre csökkenteni. Nagyon hangsúlyos a stratégiában a tudásmenedzsment: az összes élelmiszerlánc-szereplőnél - a fogyasztót is beleértve - javítani kell a tudásszinten, ezzel elősegítve, hogy jót és jól tegyenek az élelmiszerláncban. Enyhíteni kell a lánc minden szereplője közötti - de különösen a vállalkozó és a fogyasztó kapcsolatára jellemző - információs aszimmetrián.

Józwiak Ákos vázolta az Élelmiszer-biztonsági Stratégia beavatkozási területeit és célprogramjait, amelyek négy fő területen 11 pont köré csoportosíthatóak. A tudáscentrum kiépítése és működtetése tartalmazza az egységes információ-menedzsment megteremtését, az átlátható kockázatelemzés bevezetését, valamint abizt laboratóriumi rendszer újraszervezését. A tudáshálózat kialakítása és innováció témakörbe a tudáshálózat alapjainak kiépítése, a modern oktatás-képzés, a partnerség a kutatásban, innovációban és az élénk közkapcsolatok tartoznak. Az ismert kockázatok felügyelete alá a széleskörű kockázatcsökkentés és a hiteles és erős hatóság megteremtése sorolhatóak. Az ismeretlen veszélyek és elfogadhatatlan mértékű kockázatok kezelése a visszaélések elleni sikeres küzdelmet, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmét foglalja magába.

Kovács Gergely, a Lidl Magyarország beszerzési ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a közelmúlt élelmiszerbotrányai hatottak a diszkontláncra is: újra ellenőrizték, átgondolták az élelmiszerbiztonsági rendszert és az ellenőrzési folyamatokat, további fejlesztéseket hajtottak végre a biztonságosabb élelmiszerek érdekében, például a lóhúsbotrány kapcsán bevezették a hústermékek DNS vizsgálatát. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a civil szervezeteknek komolyabb szerepet kell betölteniük az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikáció területén, hasonlóan a nyugat-európai modellhez, ahol már ezen szervezetek - a hatósági előírásoknál szigorúbb - elvárásainak kell a gyártóknak, kereskedőknek megfelelniük. Kovács Gergely a stratégia minden elemét fontosnak, a lánc minden szereplőjére nézve kötelezőnek tartja, és a Lidl nevében biztosította a diszkontlánc támogatását a stratégia végrehajtásához.

Természetesen befolyásolta a Nébih munkáját a botrányok sora, amelyekre megpróbáltak minél hatékonyabban reagálni, forrásokat átcsoportosítani, új prioritásokat felállítani - számolt be Józwiak Ákos. A Nébih igazgatóhelyettese a felnőtt lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos szemléletváltását célzó edukációs tevékenységet erősen problematikusnak látja. Nagyobb, ám csak hosszabb távon érezhető sikert inkább a korai, óvodai, iskolai tantervbe beiktatott oktatástól remél. A szakember a stratégia végső sikerét a felsőoktatás, a kutatás jelentős fejlesztése nélkül elképzelhetetlennek tartja.

Dömölki Lívia élelmiszer-szakértő, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület képviseletében hangsúlyozta a civil fogyasztóvédők szerepét az élelmiszerbiztonsági kérdésekben történő kommunikáció terén. A fogyasztók számára talán a leghitelesebb információs forrást jelentik a fogyasztóvédők, ezért a szakértő szerint a hatóságnak szorosabb együttműködést kellene kialakítania a civilekkel. A tudásterjesztésre, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismeretanyag közlésére független, nem elkötelezett kommunikációs felületeket kellene találni, kialakítani - hangsúlyozta Dömölki Lívia, aki szükségesnek látja a kisvállalkozók erősebb szakmai ellenőrzését.

Murányi László szerint az élelmiszerbotrányoknak pozitív és negatív hozadéka is volt a kereskedők számára. Egyrészt, ha egy terméket le kellett venni a polcokról, az forgalomcsökkenést okozott, másrészt viszont felhívta a figyelmet a megbízható forrásból történő beszerzés fontosságára, valamint alkalmat adott az önvizsgálatra is, annak felmérésére, hogy valóban megtettek-e mindent az élelmiszerbiztonság érdekében. A CO-OP Hungary vezérigazgatója szólt a korábbi hatósági intézkedések hasznosságáról - például a Nébih zöld szám bevezetéséről, amit a Coop is támogatott, valamint a VM által elindított fogyasztóvédelmi magazinról. A vezérigazgató a stratégia célkitűzései közül a tudásmenedzsmentet, a nyomonkövetés javítását, valamint az informatikai fejlesztéseket emelte ki.

Az élelmiszerbotrányokkal kapcsolatban Saltzer Kornél, a Spar Magyarország vezérigazgatója az objektív, hiteles mérések szükségességére hívta fel a figyelmet. A stratégiával kapcsolatban hangsúlyozta: az élelmiszerláncban mindenki a vásárlókért dolgozik, és maximális felelősséggel tartozik, hogy biztonságos termékek kerüljenek a fogyasztók asztalára. Az élelmiszerlánc szereplői számára alapvető követelmény az átlátható tájékoztatás, az elérhető információk, a kétségekre adott hiteles válaszok. A vezérigazgató a feketegazdaság felszámolását tartja az egyik legégetőbb kérdésnek.Emlékeztetett: Magyarországon minden harmadik sertést nem ellenőrzött körülmények között, feketén vágnak le. Az élelmiszerlánc-biztonság erősítése során első lépésként a leggyengébb láncszemeket kell megkeresni és felzárkóztatni - hangsúlyozta Saltzer Kornél.

Bognár Lajos közölte, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem már folyik - és nem csupán az élelmiszerbiztonság területén. Ezt a célt szolgálja majd többek között a laboratóriumi rendszer átszervezése is. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a stratégia a tisztességtelen piaci magatartás kezelésére is lehetőséget biztosít. Bodnár Lajos a tízéves stratégia végrehajtásának forrásáról elmondta: hazai, illetve uniós forrásból mintegy 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A közeljövőben várható első lépések: a társadalmi vitát és a kormánydöntést követően még ez év első félévében megjelenhet a stratégia.

forrás: http://www.marketinginfo.hu