Új élelmiszerfelügyeleti díj kivetését készíti elő a kormány – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint az intézkedéssel megkettőződne az élelmiszerbiztonsági díjak fizetési jogcíme, és az állattenyésztési költségek meghaladnák az elviselhetőség határát. A jogilag vitatható és erkölcsileg vállalhatatlan elképzelés diszkriminatív módon tette különbséget a gazdasági szereplők között – szögezi le a MOSZ. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, úgynevezett „saláta” törvényjavaslat szerint a kormány új élelmiszerfelügyeleti díj kivetését készíti elő, hogy források képződjenek a hatósági tevékenység alapfeladatainak ellátására – áll a MOSZ közleményében. Ennek hátterében a szervezet szerint az áll, hogy a benyújtott költségvetési törvénytervezet szerint elvonták az élelmiszerbiztonsági hatóság korábbi finanszírozását kiegészítő bevételeket.

Az elképzelések – szögezi le az érdekképviselet - újabb sarcot jelentenének és a gazdálkodókat további adminisztrációs kötelezettséggel terhelnék. A tervezett intézkedés kiemelten sújtaná az évek óta fennmaradásukért küzdő, törvényes keretek között működő állattartókat és kertészeket – teszi hozzá a szervezet. A gazdálkodók jelenleg is jelentős összegeket kénytelenek fizetni a hatósági laboratóriumi vizsgálatokért, az állat- és növény-egészségügyi eljárások igényléséért, valamint a nyomon követhetőséget biztosító jelölésekért. A MOSZ szerint az új intézkedés szerint megkettőződik az élelmiszerbiztonsági díjak fizetési jogcíme, a megemelt költségek pedig meghaladják a állattenyésztőknél az elviselhetőség határát. Jellemző, hogy a tervezet kidolgozásakor nem volt egyeztetés, így diszkriminatív és további feszültségeket gerjesztő rendszert vezethetnek be – állítja az érdekképviselet, és hozzáteszi: a díjfizetés alóli mentesség, illetve az eltérő díjfizetési alap alkalmazása hátrányos megkülönböztetést tartalmaz.

A kis- és középvállalkozások – ide értve az egyéni vállalkozásokat is - az árbevételük után lennének kötelesek fizetni, míg a természetes személyek 8 millió forint bevételig egyáltalán nem terhelné díj, ezen felül pedig nem az árbevételük, hanem csak bevallott jövedelmük után kellene fizetniük. Tovább növeli a gazdálkodók adminisztrációs terheit a bevallási kötelezettség előírása, amelyet akkor is el kellene végezni, ha díjfizetési kötelezettség nem keletkezik. A bevezetésre javasolt díj adójellegét alátámasztja, hogy a tervezet alapján a késedelmi pótlék megállapításakor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai lennének irányadók. Ez ellentétes a kisadók megszüntetésével és a bürokrácia csökkentésével kapcsolatos kormányprogrammal.

Az új jogcím alapján kivetett díjfizetés példája a többszöri adóztatásnak, amelynek alkalmazását a MOSZ elutasítja – szögezi le a közlemény. Az érdekképviselet szerint a tervezett intézkedés jogilag vitatható, erkölcsileg vállalhatatlan és értelmetlen, valamint a gazdálkodók számára anyagilag súlyos következményekkel jár. Ezért az érdekképviselet felkéri az országgyűlési képviselőket, illetve a parlamenti mezőgazdasági bizottság tagjait, hogy ne támogassák e javaslatot – tartalmazza a közlemény.

Forrás: http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/4997-a-mosz-szerint-uja...