Játékunk támogatói, a nyeremények felajánlói:

• Hősünk: Vadady Mária
• A gyönyörű kert helye: Budapest, XIII. ker
• Kategória: 2. városi mini kert

Tavaly még szerettem volna az angyalföldi panelünk mögötti semmire sem használt közterületi parkrészen egy közösségi kertet csinálni, amiből a törvényes akadályok miatt végül egy csakazértis megmutatom zöldséges kertecske lett, kísérleti jelleggel és úgy néz ki hogy teljes sikerrel.

Évekig csúfoskodott itt a  trapéz alakú ágyás, közepén a félig száradt kúszó borókával, alatta a hajléktalan szemetével, körülötte kitaposott sövénnyel.
Ősszel a borókát kivágtam, a körülötte levő növényeket megmetszettem, a területet kipucoltam. Az őszi faleveleket összegyűjtöttem az egész parkból és egy eldugott sarokban komposztáltam.

Tavasszal segítséget kértem és kaptam az önkormányzattól, kipótolták a sövényt, hoztak humuszt és fölrotációzták a területet. (Összesen vagy 47 nm.)
Időben megterveztem hogy mit hová és milyen módszer szerint fogok ültetni hogy a lehető legjobban használjam ki a területet, napot, árnyékot, talajtakarást, a növények egymás iránti védőhatását, virágokat, fűszernövényeket,  stb. Szempont volt az is, hogy mivel semmivel sem lesz védve, ne szokjanak rá „szüretelő” csoportok sem, így pl. a fő kedvencemből a paradicsomból olyat vetettem az ablakpárkányon levő ládákba, amik termésének  a begyűjtése rajtam kívül senkinek sem okoz sikerélményt, így a paradicsomból a Cherolla és egy sárga mini fajtára esett a választásom.
Mivel szeretnék vidékre költözni és ott vegyszermentesen kertészkedni, semmilyen műtrágyát és vegyszert nem akartam használni és nem is használok.

A hirtelen jött tavaszban mindent egyszerre kellett elvetnem, így a Gertrud Franck útmutatásai szerint megtervezett kiskertem egyszerre zöldült ki a köztes spenótsorokkal és a veteményekkel.

Először a spenót, a „Francia reggeli” retek, aztán a saláták, a felmagzó spenótsorokon megtámaszkodó isteni édes borsó, a karalábék, az újhagyma került a tányérunkra, miközben látványosság lett a kertecském a környékbeli kutyasétáltatók és gyereksétáltató családok körében. Amikor lesaraboltam a fölmagzott spenótsorokat  még be is csöngettek felháborodva, hogy valaki letaposta a kertemet! De az alkalmi gyűjtögetőket is többször elzavarták a figyelmes szomszédok.

A középen álló díszalmafa alatt csináltam egy kis magasított ágyást, ebbe raktam bele a vékony ághulladékokat, a még nem komposztálódott konyhai hulladékot, levélkomposztot, bolti zsákos marhatrágyát, rétegezve földdel. Körbekerítettem deszkával és ide került a paradicsompalánták egy része, vegyesen büdöskével, sarkantyúkával és bazsalikommal. (Itt nőtt a retek is.)

A szintén kertészkedő szomszédasszonytól kaptam/cseréltem még Manó és másfajta paradicsom és paprikapalántákat. Egy harmadik kertészkedő szomszédasszonytól pedig karalábé és káposztapalántákat kaptam.

Mert hogy már hárman vagyunk, 3 kertecskével.

Most ami terem/növekszik: paradicsom (lesz vagy 5 fajta, de a Cherolla a nyerő), cukkini, petrezselyem, kapor, karalábé, saláták, káposzta, karalábé, zeller, bazsalikom, zsálya, kakukkfű, sóska, hagyma, sárgarépa (ez nem sikerült valami jól, túl kemény a talaj).
Mikor elültettem a paradicsomot, akkor megpermeteztem bordóilé-kénnel és igyekeztem takarni (fűnyesedékkel, konyhai hulladékkal) a paradicsomok töveit. Azóta nem permeteztem semmivel, jövőre fogok: már szaporítom a csalánt.

Növénytársítás:
Paradicsom között tavasszal volt a karalábé, retek, most büdöske, bazsalikom. Hagymasorok felváltva a sárgarépa sorokkal.  Most már sok minden kikerült, legfőbb növény a paradicsom. Közben kísérletezem a paradicsom gyökereztetésével is, úgy néz ki sikerrel.

Helykihasználás, praktikumok:
-egész jól néz ki és jó támasza a folytonnövő Cherollának a kis díszalmafa, no meg kerítésnek a Cherolla lugasfélére támaszkodva.
-jól támasztja a borsót a vele egyszerre vetett felmagzott spenót.
-a sövényt dúsítónak egészen jó bevált az óriásbüdöske.

Mivel évek óta gondozzuk a közterületet (csak eddig még zöldségek nélkül) így adott volt a közterületi locsoló rendszer és a nagy szárazság miatt bizony ez segítette a növényeink túlélését a nyáron.
Munka sem volt vele annyi mint gondoltam, mert a felnövekvő növények leárnyékolták a gyomokat és szinte csak a szélét és a naposabb részeket kellett rendszeresen gazolni és néha kapálni ott ahol talajlazításra volt szükség.
Már beszereztem a jövő évi talajtakarást: a szalmát fogom erre kipróbálni és a neten utána olvasva láttam hogy a paradicsomot is el lehet úgy ültetni, hogy a mindennapi locsolás nélkül is sikerrel növekedjen.

A kezdeti bizonytalankodás és a sok  munka után azért bátran kijelenthetem hogy érdemes volt megcsinálni, sok örömet adott, ad a folyamatos tervezgetés, a turkálás, a szüretelés, az erre járókkal és a többi kertészkedővel való beszélgetés.

Vadady Mária, Budapest

Képek:

< Vissza a játék főoldalára