Már régóta foglalkoztatott, hogy vajon mi lehet a különbség az egyes teafajták között. Fitoterapeutaként pedig illik is tudnom, hogy a zöld tea miben különbözik a vörös teától, vagy tartalmaz-e koffeint a fehér tea. A hagyományos gyógynövény teák hatóanyagai természetesen eltérnek egymástól, ám ismerjük és sokan közülünk fogyasztják is a zöld, a fekete, a vörös vagy a fehér teát. Számomra rendkívül izgalmas megtudni azt is, hogy a növények miről kapták a nevüket. Vajon a zöld tea miért zöld tea, és a fehér tea mitől fehér tea, a vörös tea valóban vörös, no és a fekete tea? Tarts velem a teafajták világába tett utazáson! Az első részben a zöld és a fehér teával ismerkedünk meg.

Zöld tea

Aki ivott már zöld teát, tudhatja, hogy micsoda kellemesen frissítő teáról van szó. A kínai orvoslás és hagyomány nem véletlenül társítja a zöld teát a nyári évszakhoz. Nyáron sok a Nap tüzes, forró energiája (jang energia), amit a zöld tea segít egy kicsit kordában tartani. A melegben a testünk is könnyen felhevül, a hideg természetű zöld teával pedig tudjuk csökkenteni a szervezetünkben kialakuló forróságot. Nem véletlen, hogy a meleg, forró éghajlatú keleti országokban, például az araboknál is közkedvelt ital a zöld tea, borsmenta levélkékkel megbolondítva.

A teafajták közül a zöld tea az egyik legkevésbé kezelt teafajta. A tea előállítása során a leszedett leveleket azonnal hevítik vagy gőzölik, így a teafű nem fermentálódik (nem erjed). Mivel kiküszöbölődik az erjesztés folyamata, így a levelek megtartják eredeti fényes, zöld színüket. A zöld tea levelei sötétzöld árnyalatúak, alakjuk a kardpengéhez hasonlít. Kevés koffein található a zöld teában.

A zöld teát a Távol-Keleten napi rendszerességgel fogyasztják. Sok-sok jótékony hatását már kutatásokkal is bizonyították. A zöld tea talán legismertebb tulajdonsága az erőteljes antioxidáns hatása, azaz leköti a sejteket károsító szabad gyököket és így megakadályozza a sejtek „meghibásodását”. Japán tudósok kimutatták, hogy a zöld teát rendszeresen fogyasztók körében a daganatos sejtek lassabban szaporodnak, tehát daganatellenes hatással is bír ez a teafajta.

Ha az emésztőrendszert szeretnénk tehermentesíteni, erre is kiválóan alkalmazhatjuk a zöld tea: javítja a belek, a gyomor, a máj, a vese működését, segíti az alkohol lebontását a szervezetben, enyhítheti az ízületi gyulladásokat, panaszokat. Fogszuvasodás megelőzésére, illetve kezelésére is tökéletes megoldás lehet a napi 1 csésze zöld tea, mivel baktériumellenes hatóanyagaival megakadályozza a baktériumok megtelepedését a fogakon.

Boszorkánykonyhánkban a zöld tea szépségünkre kifejtett hatását is kiaknázhatjuk, védi a bőrt a kiszáradástól. A teával akár arcot is moshatunk, vagy a felaprított tealeveleket vízzel összekeverve arcmaszkot is készíthetünk. A zöld tea elkészítésénél arra ügyeljünk, hogy a felforrósított vizet hagyjuk kihűlni 80-90 0C-ra és ekkor tegyük bele a tealeveleket. 2-3 dl vizet 1 kávéskanál teafűvel dúsíthatunk.

Fehér tea

Említettem, hogy a távol-keleti hagyományos orvoslás szerint a zöld tea a nyárhoz köthető. Nos, a fehér tea minden évszak teájának nevezhető, bármely évszakban is fogyasztjuk, nagyszerűen erősíti testünket-lelkünket. A kínai császárok az örök élet elixírjének egyik összetevőjét tisztelték benne.

A fehér tea leveleket és rügyeket tartalmaz. A „császári szüretelésnek” nevezett teaszedés alkalmával az első, piciny hajtásleveleket és a friss rügyeket szedik le, a zöld teához hasonlóan ezeket sem fermentálják.

Az ízletes fehér tea a zöld teában található antioxidáns hatóanyag mennyiség dupláját tartalmazza. A zöldesfehér színű tea támogatja az immunrendszert, természetes fluorid tartalmánál fogva óvja a fogak épségét, illetve segít megelőzni a fogkőképződést. Alacsony a koffeintartalma, ám így is szépen segíti a koncentrációt. A fehér tea alacsony nátrium-, ám nagyobb mennyiségű kálium tartalmánál fogva regenerálja az izmokat, támogatja az egészséges izomműködést. Jelentős mennyiségű króm, nikkel, mangán és vas található benne, így cukorbetegség, illetve vérszegénység esetén is javallt a fogyasztása. Az alacsony csersav mennyisége miatt az érzékenyebb gyomrúak is ihatják.

A fehér tea egyik elkészítési módja a következő „szertartás” szerint történhet: először öntsük ki a forró vizet a csészébe, majd tegyük bele a tealeveleket, hogy hozzászokjanak a meleghez. 1 kávéskanál fehér teához 1,5-2 dl víz szükséges. A leforrázás után lefedve hagyjuk állni 5 percig, ezzel el is készült az első forrázat. A második forrázat áztatási ideje már csak 3 perc. Egy adagnyi teát akár 4-5-ször is leforrázhatunk.

Jómagam elbűvölőnek tartom a növények, teák birodalmát. Bízom benne, hogy mostanra már te is közelebb érzed magadhoz ezt a mesés világot! E cikk folytatásaként a következő alkalommal a vörös és a fekete tea kerül terítékre.

Amennyiben további kérdések merülnének fel a gyógynövényekkel, vagy a természetes, alternatív gyógymódokkal kapcsolatban, keress bizalommal a Biotitok Gyógytékában!

Fotó: sxc.hu