A repcét veszélyezteti leginkább a várható tartós, kemény hideg – mondta Bedő Zoltán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója, a hidegnek az őszi vetésű növényekre gyakorolt hatásáról szólva.

Az aszályos ősz miatt gyengén keltek, ritkásak, fejletlenek a repcevetések, ezért rosszabb a télállóságuk, a szokottnál érzékenyebbek a kemény hidegre, s ha a kemény fagyok megérkezésekor nem fedi be őket a védelmüket szolgáló hótakaró, sok helyen elfagyhatnak. Bár a búzavetések is megsínylették az őszi csapadékhiányt, többnyire a szokottnál gyengébb volt a növények kelése, s nem megfelelő fejlettségi állapotban várták a telet, az eddigi hideg idő nem okozott kárt bennük.

Ha azonban tartósan mínusz 15 fok alá csökken az éjszakai hőmérséklet, s a nappalok sem lesznek mínusz 5-8 foknál melegebbek, valamint elmarad a hótakaró, egyes, kevésbé védett területeken károsodhatnak a növények. Ha azonban a levelük zöld marad, jó esély van rá, hogy a bokrosodási csomóból tavasszal újra kihajtanak – mondta Bedő Zoltán az MTI-nek. A főigazgató szerint vetésterület jelentős részét elfoglaló martonvásári nemesítésű búzafajták sikerrel birkóznak meg a hideggel. A nemesítők ugyanis minden új fajtajelöltet szelekciós rendszerben, mínusz 15-18 fokos hőmérsékleten is tesztelnek, sőt az összkomfortos növénynevelőben, a fitotronban némelyik búza fagytűrését mínusz 40 fokon is kipróbálják.

Forrás: http://www.agromonitor.hu/index.php/mezo/35-mezo/6340-veszelyben-a-repce...