Forrás: http://kisleptek.hu

JAVASLAT
A hazai őstermelők és kistermelők, kézművesek, kis családi vállalkozások tőkehiánnyal küszködnek, a napi működést a napi bevételekkel éppen csak fenntartják, valamint jogi és gazdasági ismereteik kevésbé állnak rendelkezésre a mai jelenlegi bonyolult jogi, számviteli és adózási rendszerben. Ezért olyan jogi modellt, és mögé olyan adózási és számviteli modellt javasolnánk, amely valóban életképes lenne a magyar vidék számára. Az e tevékenységet segítő gazdálkodási formák alapvetően nonprofit jellegűnek kell lennie, hiszen a jogi forma profit illetve bevétel szerzési szándék nélkül csak a gazdák önszerveződését, piacra lépését segíti és támogatja. Hivatkozási alap:

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
4. § (1) Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság).
……
(3) Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
(4a) A nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.

Javaslatunk az, hogy a termelői boltokba, bevásárló közösségek számára beszállító gazdák termékeit úgy kell kezelni, mint az erdőbirtokossági társulat gazdáinak erdőrészeit, azaz ahogy az erdőrész, úgy a termék is megmarad a tag/gazda tulajdonában és a termelői boltok/bevásárló közösségek non-profit módon szervezik és segítik a gazda termékének értékesítését.

Erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény indokolása, Általános Rész
Az erdőbirtokossági társulat egy új jogi személyiséggel rendelkező szervezeti forma, amelyre azért is szükség van, mert az új erdőtulajdonosok esetleg nem tudnak vagy nem kívánnak jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot létrehozni a kötelező törzstőke (alaptőke) szolgáltatásának kötelezettsége miatt, szövetkezetet pedig legkevesebb öt személy alapíthat. Az új szervezeti forma választása esetén a tagnak nem kell pénzbeli szolgáltatást teljesítenie és társulatot már két személy is létrehozhat szerződéssel. ....... az erdőbirtokossági társulatban a tulajdonosok a társulati használatba adott erdőn fennálló tulajdoni hányaduk (erdőterület) alapján részesednének a közös gazdálodás eredményéből.

Olyan egyesülési formát kell meghatározni a gazdaboltok, bevásárló közösségek részére, amely nem kíván indulótőkét, csak azt, hogy bevételeiből fedezi a kiadásait, illetve a tagok tagdíj vagy egyéb formában hozzájárulnak a gazdabolt működéséhez.

Erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény
29. § (1) A társulat a bevételeiből fedezi kiadásait. Ha a kiadások a jövedelemből nem fedezhetők, a tagokra társulati érdekeltségeik arányában tagsági járulékot lehet kivetni.

Az áruk mozgását nem kísérné Áfa, vagy egyéb adófizetési kötelezettség ebben a rendszerben, ugyanis a termelői bolt /elosztó pont – mintegy a gazda nevében és javára értékesít „jutalék” ellenében, amely valójában egy tagsági díj, és amely nem szükségszerűen azonos mértékű tagonként.

A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE 2006. november 28. a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
132. cikk (1) A tagállamok mentesítik az adó alól a következő ügyleteket:
l) azon szolgáltatások és az ezekkel szorosan összefüggő termékértékesítések, amelyeket alapszabályzatuknak megfelelő tagdíj ellenében politikai, szakszervezeti, vallási, hazafias, világnézeti elkötelezettségű, jótékonysági vagy társadalmi célokat követő, nonprofit jellegű szervezetek nyújtanak tagjaik számára azok közös érdekében, feltéve, hogy az adómentesség nem eredményezi a verseny torzulását;

A tagdíj szerepe az, hogy a termelői bolt/bevásárló közösség működési költségét is kiadásait fedezze. A jelenlegi magyar jogi modellek, akár a gazdasági társaságok, vagy a szövetkezeti forma ezen kisméretű vállalkozások részére nem biztosítanak egyszerű és adminisztráció mentes, a gazdák különleges helyzetét elismerő jogi kereteket, s azért dolgozunk azon, hogy a non-profit működésnek egy erre megfelelő, nemzetközi gyakorlatban kiválóan működő formáját találjuk meg, vagy alakítsuk ki.

Az alapvető probléma a jól működő és életképes magyar modell kidolgozásában az adózási, de főképpen a számviteli szabályok jelenlegi rendszere. A termelői boltok számára lehetővé kellene azt tenni, hogy az egyes gazdák termékeit a termelői bolti közös működés során az egyes gazda neve alatt lehessen értékesíteni, azaz az un. „átfutó számlán” való könyvelés alkalmazható legyen, azaz a gazdaboltoknál/ bevásárló közösségeknél ily módon keletkezett bevételt ne tekintsék a gazdabolt végleges bevételének, hanem a gazda „egyéni” bevételeként jelenjen meg.

Ilyen nem végleges bevételt, átfutó, illetve továbbadási célú bevételeket az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet [121 § (1)], valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet [13 § (5)] ismer, amelyek valójában az államháztartási költségvetés alapján gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok.
Azonban a részletek kidolgozásához a kormányzati szervek együttműködésére lenne szükség

A nemzetközi jó példákhoz hasonló megoldást kínálna, ha az ÁFA törvény lehetővé tenné, hogy az ÁFA alanyi mentes kistermelőktől (kézművesektől) értékesítésre átvett áruk esetében értékesítéskor az általuk alkalmazott árrés után számolják és fizessék meg az ÁFÁ-t.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Második rész XVI. fejezet 1. alfejezetében taglalt, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok

További példa erre az erdőbirtokossági társulat ismét, ahol a közös működés az erdőbirtokossági társulási működés az egyes gazda külön számláján eredményezi a bevételt és az adott gazda státuszának megfelelően (őstermelő, kistermelő, stb.) adózza le bevételét. Ez a feltétel tenné lehetővé a közvetlen értékesítést kollektív formában.

Ehhez további adminisztrációs könnyítésre is szükség lenne, például a nyugtaadás szabályit is úgy kellene kialakítani, hogy az számítógéppel támogatott formában is működhessen, azaz egy számítógép adhassa ki az összes gazda termékéhez kapcsolódó nyugtát, azaz ne kelljen minden gazda termékéhez külön nyugtát, vagy külön számítógépet, vagy külön pénztárgépet biztosítani. Ez különösen nagyobb társulások esetén okozhat problémát, amennyiben 40 gazda nyugtáját kellene kezelni.
A termelői boltok egyik lételeme, hogy a kínálat minél színesebb, minél több rétűbb legyen, ezért fontos, hogy a termelők nagy számban tudjanak részt venni a közös értékesítésben. Mindemellett nagy segítséget nyújt a személyes jelenlét nélkülözhetősége, ami sok termelő problémája (nehéz egyszerre termelni – feldolgozni – értékesíteni).

ugyanis jelenleg ez a hatályos szabály …….

24/1995. (XI. 22.) PM rendelet [módosítás alatt]

a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról

1/E § Számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai

Nyugta [Áfa 259 § 8.]:

900.000 Ft Áfá-val növelt összeg esetében nyugta adható de kizárólag papír alapú lehet

a nyugtára nem kell állami adóhatóság által kijelölt sorszámtartományt alkalmazni mentesítés csak törvény alapján (nem kell nyugtát adni):

- sajtóterméket értékesít;

- a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény91 hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;

- kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.

nyugta adás - pénztárgéppel, taxaméterrel: 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. sz. melléklet

A javaslat jelentősége
REL: Magyarország felismerve a kistermelők igényeit a 2014-2020 tervezési periódusban vállalta a Rövid ellátási lánc tematikus alprogram kidolgozását, megvalósítását, melynek célja a mezőgazdasági termékek rövid ellátási láncának kialakítása, szervezése, promóciója és a termelői részvétel elősegítése. Ezzel a nemzeti törekvéssel összhangban áll a termelői boltok kialakításának, és Bevásárló közösségek életszerű működésének igénye, amely a kistermelőknek és az őstermelőknek, kézműveseknek, kis családi gazdaságoknak adna lehetőséget a piacra jutásra, a versenyképesség fokozására, a vidék-város kapcsolatának erősítésére, a tudatos fogyasztói vásárlás támogatására. Az 2014-2020 EU támogatások sikeres lehívásának előfeltétele a haza jogszabályi lehetőségek megteremtése a tagországi jó gyakorlatok mintáján.
A támogatások sikeres lehívásának erdemény-indikációjában meg tud jelenni az önfoglalkoztatók (foglalkoztatottak száma) számának jelentős növekedése (köztük jelentősen a nők, alacsony képzettségűek), az együttműködések számának növekedése.
Nemzetközi civil szervezetek megerősítését, helyi gazdaság fejlesztését szolgáló támogatások (pl. Norvég Alapok- Székely gyümölcs program) a bevételekkel a civil szervezetek önfenntartását szeretnék ösztönözni. Ezzel ellentmondásban a hazai jogrend ellenérdekelté teszi a szervezeteket ilyen megoldásokkal szemben, hiszen az össz alapítványi árbevétel (nem a nyereség) 10% -ig lehet gazdálkodni adómentesen, onnantól társasági adó fizetés van, és elveszti az illetékmentességet (építési, környezetvédelmi engedélyek), 60% árbevételnél bújtatott gazdasági tevékenység vádjával ügyészségi vizsgálatot kezdeményeznek.
Magyarország a szükséges jogszabálymódosítások kapcsán eleget tud tenni az EU Országspecifikus (Position Paper) elvárásainak:

A magyarországi KKV szektor versenyképességének erősítése érdekében az Európai Unió 2012-ben
két országspecifikus ajánlást fogalmazott meg:
(5)/1 Hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseket. (5. számú ország specifikus ajánlás
(2012): (…) Az adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedések megvalósítása (…)
Stabil jogi és vállalkozó-barát környezet biztosítása a pénzügyi és nem-pénzügyi vállalkozások számára,
beleértve külföldi befektetőket is. Csökkenteni az adófizetési kötelezettség költségeit, és létrehozni
egy stabil, jogszerű, torzítás mentes keretet a társasági adózás számára)
(5)/3 Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes
és nem torzító társasági adózási kereteket. (3. számú ország-specifikus ajánlás (2012):
A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható,
költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat
fglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel.
Erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozási és
óvodai létesítmények bővítése révén.)
2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások: a vállalkozás
„gazdálkodó tevékenységet folytató jogalany, jogi formájától függetlenül” Ily módon a rendszeres
gazdasági tevékenységet folytató önfoglalkoztatók, családi vállalkozások, személyegyesitő társaságok
és társulasok tekinthetők vállalkozásoknak.

Indoklás, helyzetelemzés:
Napjainkban az élelmiszerkereskedelem 80 százaléka a nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban zajlik. A fennmaradó 20 százalékot elsősorban a piacok (5 %), és többek között az egyre nagyon hangsúlyt kapó rövid élelmiszerellátási módszerek teszik ki, amelyek a közvetlen értékesítést, a rövid élelmiszerláncokat és az egyéb termelő-fogyasztó interakciókat jelentik pl. tájboltok, gazdaboltok, gazdapolcok, dobozrendszerek, termelői piacok, „szedd magad akciók” stb.. A kis és közepes méretű gazdaságok helyi szintű fejlesztésének alappillérévé vált a közvetlen értékesítési csatornák körének tágítása, mivel a felesleges, közbenső felvásárlók kiiktatásával megbízhatóbb jövedelemhez jutnak a termelők. A kis és családi típusú gazdaságok fejlesztése nagy hangsúlyt kapott a Darányi Ignác tervben is, mely kiemeli a helyi, tájjellegű, hagyományos és termelői élelmiszerek gazdasági és kulturális értékét is. A piacrajutás egyik formája a helyi termelők csoportos értékesítése, mely Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában leggyakrabban termelői boltokban történik. Hazánkban is egyre határozottabban jelenik meg az igény non-profit alapú közösségi értékesítési pontok, módok létrehozására.

Külföldi kitekintés:
Az egyik legjobban működő modellek közé tartozik a francia közös értékesítési pontok (PVC – Point de Vente Collectif) példája, melyek struktúrája szerkezete, a kínált termékek fajtája, formája, feldolgozottsági szintje, változatossága földrajzi elhelyezkedésenként és termelői csoportokként változik. Többféle jogi formában működhetnek ezek a termelői egyesülések, melyek közül a legjelentősebb a hazai adaptáció szempontjából az ún. GIE (Groupement d’interet economique), azaz közös gazdasági érdekegyesülés. Ezt a formát a termelők együtt működtetik, sok esetben ők maguk (valamely tagjuk) is árulnak de gyakran alkalmaznak eladót, aki felügyeli a termékek minőségét, mennyiségét, intézi a rendelést és tartja a kapcsolatot a fogyasztókkal, termelőkkel. Fontos hangsúlyozni, hogy közvetlen értékesítésről beszélhetünk, mivel nincs köztes szereplő, aki árrést alkalmaz a termelői és fogyasztói ár között, valamint a termelők nyolcvan kilométeres körzeten belül találhatóak. Tagjainak min. száma 2, maximum tagszám nincs. Alaptőke nem kötelező, ha mégis van, akkor azt az alapszabályban kell lefektetni. Mivel a GIE "felvásárlási áron" értékesíti a termékeket (de ő maga nem veszi meg a terméket, mivel ez egy csoportos értékesítési forma és nem köztes szereplő), azaz nincs jövedelme a termelőktől beérkező terméken, így a GIE mentesül az ÁFA megfizetése alól, melyet vagy havonta vagy év végén számlázz ki a termelőknek. Tehát a GIE, mint egyesület értékesít, és tagjai felé a havi/negyedéves/féléves/éves elszámolás során a termékek árának kifizetése mellé számlázza a befizetendő Áfát, azaz a termelő fizeti meg az Áfa-t. Az úgynevezett „Commission”, a termelői hozzájárulás vagy tagdíj, mely 10-45 % között lehet, illetve ahol van kül- és beltag, ott eltérhet az értéke. A GIE ezt az értéket használhatja fel bérleti díjra, a munkabérekre, bankkártya szervizdíjra, illetve a termelők részéről felmerülő egyéb költségek térítésére. Minden tag személyesen felelős a jogszabályok betartásáért , így egyénileg adózik a bevétele után, akár magánszemély, akár jogi személyként tag. A GIE nem adózó szervezet, jövedelme nincs!

A GIE célja, hogy megkönnyítse vagy fejlessze a tagok gazdasági tevékenységét és erősítse, növelje a tevékenység hatékonyságát. Fontos kiemelni, hogy azok a gazdák, akik nem rendelkeznek önálló kezdeményezéshez és az önálló befektetéshez szükséges kompetenciákkal a csoportos módszereken keresztül lehetőséghez jutnak termékeik értékesítéséhez. A csoport segíti, támogatja és irányítja a bizonytalanabb termelőket, így segítve termékeik piacra jutását.
Jó példa lehet a speciális német polgári jogi társulás, a gazdasági ügyviteli egyesület is olyan gazdálkodási forma, amely bevételeit átfutó tételként szerepelteti és azok valójában az egyes tag bevételi számláján jelenik meg és az adott tag az ágazati kedvezménye szerint adózik. (lásd: Kézműves stratégia)

Dr. Major Ágnes
Kujáni Katalin
Szabadkai Andrea