A kormány célja, hogy minőségi, kis- és közepes családi gazdaságok szövetkezésére alapuló mezőgazdaság jöjjön létre Magyarországon - mondta Ángyán József Debrecenben, a 20. Farmer Expo megnyitóján. Emberes munka van hátra, mert kirabolt, eladósodott országban élünk.

Magyarország a hazai és a külföldi mezőgazdasági piacait is elveszítette. Az államtitkár hangsúlyozta: jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszert előállító, minőségi mezőgazdaságra van szükség, ami fenntart egy élhető vidéket, sok embernek ad munkát és megélhetést. A tennivalók közül Ángyán József az élelmiszerpiac visszaszerzését és a vertikum visszaállítását jelölte meg legfontosabb feladatként, tarthatatlannak nevezve, hogy az értékesített agrártermékek árából mindössze 19 százalék jut a termelőnek.

A politikus szerint hazaárulással ér fel a feldolgozóipar és a piacok elvesztése, ami teljes kiszolgáltatottságba taszította az ágazatot. Míg a két világháború között egy hektár földre 1,2 állat - élősúlyban 500 kilogramm - jutott, ma csupán 0,15, vagyis a nyolcada. Egy felmérés szerint a magyarországi húsfeldolgozók termékeiben az alapanyagok több, mint fele nem hazai termék, mégis hungaricumnak tűntetik fel. A koreai lencsére is azt írják, hogy magyar termék, csak azért, mert itt csomagolják - fűzte hozzá.

Nemzeti elkötelezettségű agrár- és vidékpolitikára van szükség, s a jó minőségű terméket elsősorban ott kell felhasználni ahol megtermelték - hangsúlyozta Ángyán József, aki elrettentő példaként említette, hogy az átlag répa 1847 kilométert utazik a felhasználóig, míg tőle 5 kilométerre meg ott rohad a helyben termett répa a veremben, mert a termelő nem tudja eladni. Ángyán József szerint, ha a gyógyszerre és a fegyverre nem érvényesül az árúk szabad mozgására vonatkozó EU-s szabály, akkor az élelmiszerre sem kellene vonatkoznia, mert az is nemzetstratégiai kérdés.

Vészharangot kongatott az expo megnyitóján Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, amikor arról beszélt, hogy 3 millió alá csökkent a sertések száma Magyarországon. Ez minden idők legalacsonyabb sertésszáma, kevesebb, mint a második világháború után volt - tette hozzá. Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy évről-évre tízezerrel csökken a tejelő marhák száma, amely már nem éri el országosan a 170 ezret. Megítélése szerint mára már olyan kicsi az állatállomány, hogy senkiről nem mondhatunk le, így a kis-, a közepes és a nagy gazdaságokat is támogatni kell. Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere szerint az elmúlt években "az ország falun és városon egyöntetűen szokott el a munkától", és ezen sürgősen változtatni kell. Megítélése szerint az agrárium és a vidék problémáját komplexen kell vizsgálni.

Mindannyian érezzük: szokatlan az, ha egy vidéki ember városban veszi meg az élelmiszert, de régen a zöldséges sem élt volna meg falun - mutatott rá a politikus. "Régen nem tuja, meg gyep volt a falusi portán, hanem termeltek" - jegyezte meg. Ugyanakkor - mint mondta - a fogyasztói kultúrát is erősíteni kell, "az igényességre való hajlandóságot tudatos politikával újra kell építeni a fogyasztókban. Az agrárium átalakítását szorgalmazó mindhárom előadó a megnyitón elismeréssel szólt a 20. alkalommal megrendezett debreceni Farmer Expóról, amely éppen ezt a termelői és fogyasztói igényességet jeleníti meg évről évre. A Farmer Expón csaknem 300 kiállító mutatja be termékeit vasárnapig.

A nyitónapon egyebek mellett szarvasmarha, juh, kecske és sertés fajtabemutatókat, ménparádét, fogatgálát, valamint zöldség-gyümölcs termesztési konferenciákat tartottak. Pénteken nagy érdeklődésre tarthat számot a kukorica-konferencia, ahol a GMO-mentesség kérdése is szóba terül - tájékoztatta az MTI-t Vaszkó László vásárigazgató.

Vidékfejlesztési Minisztérium
Sajtóiroda
1055 Budapest, Kossuth tér 11.
telefon: (06-1)301-4274
sajto@vm.gov.hu