Azt ugyan még csak tippelni lehet, pontosan hogyan alakul át a hazai agrárium rendszere a készülő földtörvény következtében, ám az bizonyos, hogy a kapcsolódó területeknek is készen kell állniuk a változásokra. Az agrárfinanszírozás kilátásairól Tresó Istvánt, a K&H Bank Agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetőjét kérdeztük.

Agrárszektor.hu: Hétfőn a területalapú támogatási előlegek gyorsított kifizetésének jótékony hatásairól adtak ki közleményt. Lehetne esetleg ennél is jobban időzíteni a támogatások kifizetését?

Tresó István: A területalapú támogatás Európai Uniós forrás, ezért igénylését és kifizetését rendelet szabályozza. Eszerint a legkésőbb június végéig igényelhető támogatást szeptember 30-ai árfolyamon forintosítva a következő év június végéig kell kifizetni. Ezt tudva, a kifizetés jelentősen korábban történik. Az igénylés feltételezhetően a termelési ciklushoz igazodik.

Agrárszektor.hu: Hogyan látja az agrárium finanszírozásának alakulását az elmúlt években? 

Tresó István: A hazai agrár- és élelmiszeripar GDP-n belüli részesedése ugyan alacsony, de a GDP növekedés jelentős részét az agrárágazat szolgáltatta, stabilitása a következő évekre is prognosztizálható. A világ népessége folyamatosan növekszik, a fejlett régiókban a minőségi élelmiszerek utáni igény folyamatosan emelkedik, ez fokozott hangsúlyt ad a hatékony, környezettudatos, magas minőséget is előállítani képes agrár- és élelmiszeripari szektornak. Fentiek alapján a szektor kilátásait pozitívnak ítéljük.

Ugyanakkor különbséget kell tennünk a szántóföldi termelés és az állattenyésztés között. A szántóföldi termelés - extrém egyedi esetek kivételével - jövedelmező, finanszírozási igénye lassan a támogatás megelőlegezésére szűkül. Az állattenyésztés jövedelmezősége a takarmányárak által erősen meghatározott. Egyrészt a megfelelő mennyiségű takarmány felvásárlása, másrészt a feldolgozók hosszú fizetési határideje okoz jelentős finanszírozási igényt. Szerencsés helyzetben van az, aki képes megtermelni saját takarmányigényét, illetve az elmúlt évek támogatásait kihasználva bevezette a legkorszerűbb technológiákat és genetikákat. Őnáluk jelen piaci helyzetben csak csökken a jövedelmezőség, de valószínűleg nem fordul negatívba.

Agrárszektor.hu: Mire számítanak a földtörvény kapcsán, milyen változásokat hozhat?

Tresó István: A készülő földtörvény várhatóan vegyes hatással lesz az ágazatra. Fontos meghatározni, hogy mit is jelent a mezőgazdasági termelés: tömegtermelést vagy rétegigények teljesítését? A tömegtermelésnek extra hatékonynak kellene lennie, míg a rétegigényeket teljesítő termelés kevésbé hatékony, hiszen egyediséget kell biztosítania. Utóbbira persze csak akkor van kereslet, ha van, aki hajlandó többet is fizetni érte. Ideális esetben ezeket külön feltételrendszerrel kell támogatni. Kisgazdaságoktól nem várható, hogy tömegben egyenletes minőséget termeljenek tömegáron. Ezt a problémát a készülő törvény jelen változata nem kezeli.

Agrárszektor.hu: Mit gondol a Lázár János által felvetett Agrárbank ötletéről, illetve azon kijelentéséről, miszerint a magyar hitelintézetek nem kívánják finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét?

Tresó István: A hitelezés alapelve, hogy a hitelező tudja, mire adja a pénzt, és meg tudja határozni a visszafizetés valószínűségét. Sajnos a kisvállalkozások jelentős rétegénél nincs értékelhető pénzügyi beszámoló és sok esetben alacsony a számviteli fegyelem. Így tevékenységük és ezáltal visszafizetési képességük megállapítása nehézségekbe ütközik, ami nagymértékben befolyásolja hitelhez jutásukat.

Az MNB jelentéseiből világosan kiderül, hogy a bankok portfóliójának jelentős részét teszi ki az agrárium. A K&H Bank is hagyományos partnere az agrárszektornak, a legnagyobb magyarországi agrárhitelező. Idén pedig a korábbiaknál is jelentősebb mértékben fordultunk a mezőgazdaság és élelmiszeripar felé, és létrehoztunk egy külön erre a területre specializálódott divíziót, az Agrár-, és élelmiszeripari üzletfejlesztési főosztályt. A K&H-nak körülbelül 14 ezer ágazati ügyfele van, a piaci részesedése pedig az országos ágazati hitelállományból 19 százalékos.

Az Agrárbankkal kapcsolatosan egyelőre nem áll elég információ rendelkezésre, hogy véleményt lehessen formálni.

Agrárszektor.hu: Milyen hatásai lehetnek Ön szerint a bankok agrárfinanszírozási tevékenységére az egyre több mezőgazdasági termék esetében meglebegtetett fordított áfa, illetve csökkentett áfakulcsok bevezetése?

Tresó István: A fordított áfa bevezetése a legális irányba növeli az üzletet, ami a kiszámíthatóság miatt mindenképpen fontos a bankok számára is. Tehát míg az egyik oldalon csökkentheti a hitelvolument az áfa-előfinanszírozás csökkenése miatt, a másik oldalon az eddig láthatatlan üzletek is hitelezhetővé válnak.

forrás: http://agrarszektor.hu/hir/