Kormányzati források arra számítanak, hogy ismét nagyságrendekkel romlani fog Magyarország ausztriai sajtója, ha a kabinet nekimegy a zsebszerződéseknek. Ha az ígérteknek megfelelően valóban olyan kemény, érdeksérelemmel járó intézkedések születnek majd, amelyek végleg le akarnak számolni az osztrák gazdák magyarországi földvásárlásaival, akkor szinte biztos, hogy sorjázni kezdenek majd az országot negatív színben feltüntető cikkek és műsorok.

Már pedig a kormányzat kemény fellépésre készül a földtörvény elfogadásával. Az új szabályozással néhány, földügyben protekcionista törvényeket hozó uniós ország, többek között éppen Ausztria ötleteit próbálja majd átültetni a magyar viszonyok közé úgy, hogy direkt módon nem tiltja meg a külföldiek számára a földvásárlást, hiszen ez ellentétes lenne az uniós elvekkel, ám olyan előírásokhoz köti a földszerzés lehetőségét, amelyeket csak magyar állampolgárok tudnak teljesíteni.

Ráadásul tervbe vették azt is, hogy a korábbi illegálisan kötött háttérszerződéseket is kiszűrik, és büntethetővé teszik a zsebszerződések kötését, így kényszerítve az osztrák gazdákat arra, hogy adják fel magyar birtokaikat. A kormány tervei szerint a zsebszerződés magyar aláíróit nem fenyegeti retorzió, a föld és a pénz is az övék marad. A zsebszerződéssel vásárolt területek nagyságáról nagyon szóródnak a becslések, a kormányzat szerint több százezer, de legfeljebb félmillió hektárról lehet szó.

Több százmilliárd

Bobvos Pál, a Szegedi Tudományegyetem agrárjogi tanszékének vezetője az Indexnek azt mondta: nincsenek összesített adatok arról, hogy eddig mennyi földet szereztek a külföldiek, a méretekre legfeljebb a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó úgynevezett falugazdász hálózat becslései alapján lehet következtetni.

A tanszékvezető szerint kétféle módon szerezhettek földet Magyarországon a külföldiek. Egyrészt haszonélvezeti jog révén. Ebben az esetben a föld a magyar tulajdonosé marad, de a külföldi gazda műveli meg. A másik módszer az úgynevezett zsebszerződés, amellyel külföldi állampolgárok illegálisan szereznek a földet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adásvételt nem jelentik be, a szerződést ügyvédi letétbe helyezik, és az csak akkor lép életbe, amikor lejár a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium. Ezek a szerződések azonban a magyar jogszabályok szerint semmisnek számítanak, mivel a moratórium alatt születtek.

Bobvos szerint a külföldiek főként haszonélvezeti jog révén próbáltak földhöz jutni, az ugyanis a moratórium lejárta után lehetővé teszi a későbbi tulajdonszerzés lehetőségét is. Az agrárjogász szerint leginkább a nyugati határ környékén fekvő földekről van szó, ahol a föld ára hektáronként jelenleg 1-2 millió forint között van. 500 ezer hektárral számolva - és azt is figyelembe véve, hogy sokan régebben és olcsóbban jutottak területekhez - több százmilliárd forint lehet a területek ára.

A cikk folytatása itt: http://index.hu/belfold/