A marketingesek szerint is rossz ötlet különválasztani a 100% magyar és a "sima" magyar termékeket – derült ki az Élelmiszer szaklap által rendezett Magyar Termék Reggelin, amelyen a résztvevők a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával a magyartermék-rendelet tervezetéről vitatkoztak.

A döntéshozók, a szakmai testületek képviselői és az érintett gyártók-kereskedők vettek részt azon a csütörtöki rendezvényen, amelyet a Kreatív társlapja, az Élelmiszer szaklap szervezett abból a célból, hogy a készülő magyartermék-rendeletet minden érintett befolyásolhassa észrevételeivel.
Mint az az Élelmiszer Online tudósításából kiderül, a legnagyobb vita a 100% magyar termék címkéről alakult ki, a gyártók és a feldolgozók ugyanis úgy látják, ennek a kitételnek ma csak elenyésző számú termék felel meg, vagy még annyi sem. Beszámoló a Magyar Termék Reggeliről.

Egyelőre az importált termék is lehet magyar A rendezvényen Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára elmondta: egyelőre a rendeletnek többféle változata van, és még nem tudják, melyiket teszik le a miniszter asztalára. Kiemelte, hogy jelenleg uniós szinten a Közösségi Vámkódex szabályozza azt, mire lehet kitenni a nemzeti termék feliratot, ez azonban eléggé szabadon kezeli a fogalmat, így az uniós szabály alapján például az Iránból importált, de Magyarországon csomagolt pisztácia már magyarnak minősül. Ezt a lehetőséget kivédve kívánta a szaktárca az itthon megtermelt, magyar munkaerővel, itthon feldolgozott és csomagolt élelmiszereket pozitívan diszkriminálni a magyar termék jelöléssel.

A rendelettervezet két kategóriát nevesít: a 100% magyar terméket és a magyar terméket. Az államtitkár elmondta, hogy a rendelet tervezetének módosítására 23 szervezettől és két magánszemélytől több mint száz javaslat érkezett, amelyek közül a legtöbb ezt a két kitételt érinti.
Problematikus ugyanis a feldolgozott termékek esetében, hogy hány százalékban kerüljön a magyar termékbe illetve a 100% magyar termékbe külföldi alapanyag. A tervezet jelenleg úgy rendelkezik, hogy a 100% magyar jelölést csak azon termékek viselhetik, amelyekben a külföldi adalékanyagok mennyisége öt százalék alatt van.

A beérkezett módosító javaslatok ezt a limitet tíz százalékra javasolják emelni. „Megértem ezt is, mert az Univer, aki az Erős Pista előállításához sót is használ, vagy az édességgyártók, akiknek a kakaó a fő alapanyaguk, az öt százalékos limit alapján nem írhatják rá a termékükre, hogy 100% magyar. Megpróbáljuk megnézni, meddig lehet a határokat tágítani, de azután a miniszter dönt” – mondta az államtitkár, és hozzátette: „A vágyam az, amit Ausztria elért, hogy nálunk is nyolcvan százalékban magyar termékek legyenek a polcokon.” Védjegykavalkád helyett két címke Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője kihangsúlyozta, hogy a magyar termék illetve a 100% magyar termék megjelölés önkéntes, nem kötelező feltüntetni.

Azért hoztak létre két kategóriát, hogy élesen külön lehessen választani a csak magyar alapanyagokból készülő termékeket a többitől. „Miért ne lehetne magyar terméknek minősíteni a hatvan százalékban magyar barackból, de negyven százalékban import cukorból készülő lekvárt? Viszont azt a terméket, amely a minimális külföldi hozzávalókat kivéve csak magyar alapanyagból származik, az igenis viselhesse a 100% magyar jelölést” – mondta, és hozzátette: elsődleges céljuk ezzel az, hogy a magyar feldolgozókat és gyártókat is ösztönözzék a magyar alapanyagok felhasználására, és ezzel is segítsék az agráriumot és a magyar termelőket.

A legfőbb cél azonban az, hogy a ma dúló védjegy- és logókavalkádot végre megszüntessék, mert ez sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek, sem a fogyasztóknak nem jó.Az élelmiszer-előállítókat képviselő Fazekas Endre, a Sió-Eckes ügyvezető igazgatója, és Marosfi Györgyné, az Univer értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a 100% magyar termék kitétel nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A 95 százalékos magyar származású alapanyag arány ugyanis túl magas, hiszen például cukorból a magyar agrárium nem tudja teljes mértékben ellátni a magyar élelmiszeripart, így az importra szorul. „Hiába is szeretné az élelmiszeripar száz százalékig magyar alapanyagból legyártani a termékeit, ha 105 ezer tonnás a magyar cukortermés, az igény viszont 300 ezer tonna” – fejtette ki Fazekas Endre.

A fogyasztók így is megzavarodnának Mivel ezek miatt a 100% magyar termék kitételnek csak igen kevés termék felelne meg, ezért a gyártók és feldolgozók szerint elég volna a magyar termék megnevezést használni, és az alapanyag döntő hányadának magyar eredetére koncentrálni a kiegészítő hozzávalók százalékos arányain töprengés helyett. Azért is tartják ezt követhetőbbnek, mert a fogyasztók sem tudják majd a két jelölést megkülönböztetni.

Ezzel az eseményen résztvevő kereskedők és marketingszakemberek is egyetértettek. A fogyasztók szemszögéből többen is felvetették, hogy a kétféle jelölés megkülönböztetése nagyon erős kommunikációt igényel, hiszen, bár a magyar vásárlók bizonyos kategóriákban hajlandók többet fizetni a magyar termékekért, azonban a polc előtt állva nincs sem idejük, sem kedvük azt mérlegelni, mi hány százalékig magyar, nekik egyértelműen, és egy jelölést kellene nyújtani. Emellett az előírt hathónapos átállási időt is kevesellték a gyártók, akik azt is szeretnék, ha a rendelet a jelenlegi, már meglévő védjegyek és tanúsítványok sorsát is rendezné.

A gyártók azzal kapcsolatban is kifejezték félelmüket, hogy a 100% magyar és a „sima” magyar termék megjelölés egyfajta minőségi különbségtételt is jelent majd a fogyasztó szemében, miközben ezek a jelölések csak az alapanyagok származási helyét kívánják egyértelműsíteni.

Forrás: http://www.kreativ.hu/cegek_es_piacok/cikk/van_a_magyarnal_magyarabb_ter...