A tavasz a megújulás időszaka. Akkor miért érezzük mégis az első melegebb napokon levertnek, aluszékonynak és ingerlékenynek magunkat?

Megvilágítjuk, mit értünk a tavaszi fáradtságként is emlegetett állapoton. A napsütés alapvetően jó hatással van a szervezetünkre: több endorfint, azaz boldogsághormont termel, gyorsul a szívverés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, energikusnak érezzük magunkat.Ám ha túl gyors a változás, a szervezetünknek nincs ideje alkalmazkodni, túl hevesen reagál; így alakulnak ki a hirtelen hangulatváltozások, fejfájás, súlyosabb esetben keringési zavarok, alvásproblémák, nem ritkán depresszió is.

A tavaszi fáradtság kialakulásáért a hangulathormonként ismert szerotonin, amely befolyásolja aktivitásunkat is, felelőssé tehető. A téli fénytelenség után csökken a szerotoninszint, márpedig ilyenkor borúsabban látjuk a dolgokat és eluralkodhat rajtunk a depresszió. A fáradtság oka összetett, leginkább azonban az évszakváltással járó környezeti hőmérséklet-ingadozásnak köszönhető. Az ilyenkor jellemző szeszélyes időjárás sokak napjait keserítheti meg, de főként a frontérzékenyek tűrik nehezen a gyors légköri változásokat, amelyek megviselik az idegrendszert, a szív és érrendszert is. De nem viselik jól a természet ébredését azok sem, akik vashiánytól szenvednek, illetve vérszegények. Márpedig minden második 15 és 45 év közötti nő szervezete vashiányos.

A tél végén elkezdett fogyókúrák is kimeríthetik vastartalékainkat, s ha nem látjuk el kellő mennyiségű vassal szervezetünket, vérszegénység léphet fel. (Érdemes évente legalább kétszer beiktatni egy-egy kúrát, amelynek során vaskészítményeket fogyasztunk.) Kikészülünk az óraátállítástól? Ezt az állapotot súlyosbíthatja még az óraátállítás is. Az ilyen irányú kutatások eredményeiből az derült ki, hogy az óraátállítás az európai emberek számára enyhe jetlag-et idéz elő. Azaz, egyfajta rossz közérzetet, olyan tünetekkel, amit több időzóna átrepülése után szoktunk érezni. Kronobiológusok éppen ezért azt tanácsolják, az óraállítás utáni napokban ne fogyasszunk koffeint és más serkentő italokat, továbbá ne aludjunk napközben, mert az megzavarhatja az éjszakai pihenést.

A drasztikus váltások mindig erőteljesebben megviselik a szervezetet, hiszen át kell állnia lassabb vagy gyorsabb működésre – mondja Boros Szilvia sportorvos, életmódtanácsadó. Ahogy a melegebb idő beköszönt, úgy gyorsul fel az anyagcserénk is, válaszolva a külső körülményekre. Egyre kevésbé van szükségünk, és jó esetben egyre kevésbé kívánjuk a nehéz ételeket, ne is erőltessük ezeket.

A szervezetünk maga is méregtelenít – ez a feladata többek között a májnak, a vesének –, ráadásul normál esetben csak annyi tápanyagot vesz fel, amennyire szüksége van. A hetekig tartó böjtöt egyetlen táplálkozási szakember sem javasolja, ám az mindenképpen hasznos lehet, ha egy kicsit segítünk szervezetünknek az öntisztulásban. Hagyjuk ilyenkor (is) a cukrozott italokat, a fehérlisztből készült pékárukat, ezek helyett fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket; ez jó hatással lesz a vércukorszintünkre is. Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldséget, ebédnél válasszuk inkább a főzelékeket.
Mivel a belső elválasztású mirigyeknek a hormonok termeléséhez fehérjére van szükségük, a fehérje könnyebb hasznosítása végett a főétkezések előtt igyunk vízzel hígított citromlevet vagy almaecetet. A vitaminhiányt pótolhatjuk mesterségesen is: a B6- és B12-vitamin, a sejtek elfáradását megelőző E-vitamint, a betegségek leküzdését segítő C-vitamint, az ásványok közül pedig a réz, jód, vas és magnézium a legfontosabb. De lényeges, hogy fogyasszunk frissítő gyógyteákat – például zöldtea, ginzeng-, csalán-, csipkebogyó-, citromfű tea –, és szakítsunk időt az elcsendesedésre is.

Forrás: http://mindennapi.hu/cikk/eletmod/ellenunk-fordul-a-tavasz-/2011-03-29/2297