Több mint száz éve nem tapasztaltak olyan szárazságot a gazdák, mint tavaly ősszel. Idén februárban hullott ugyan némi csapadék, de ez korántsem volt elegendő ahhoz, hogy a kiszáradt földek mélyebb rétegei kellő mennyiségű nedvességhez jussanak. Ha tovább tart a tavaszi aszály, a jelenleginél is magasabbra hajthatja a gabona árát.

Rendkívüli szárazság sújtotta tavaly ősszel a szántókat. Emiatt az országban sok helyen nehezen, vagy sehogyan sem tudták elvégezni az őszi vetéshez szükséges talajmunkákat. A szokatlan aszályt idén februárban ugyan némi csapadék enyhítette, de ez sem volt elegendő ahhoz, hogy pótolja a hiányzó nedvességet. Ebben az évben ráadásul hetekig igen zord volt az időjárás, így ahol nem óvta megfelelő hótakaró a vetést, ott a fagy is megtizedelte a palántákat. Tavaly ősszel mintegy 1 millió hektáron vetettek búzát. Az elkövetkező időszakban legalább egy-két hetes eső kellene ahhoz, hogy a gabona gyökérzetéhez elegendő nedvesség szivároghasson le. A fejlődő kalászosokat még a májusi fagyos szentek is fenyegetik.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak elmondta: a magyarországi szántóföldek zömén szélsőségesen száraz vízháztartási helyzet alakult ki. Ilyen mértékű aszályt ebben az időszakban 110 éve nem jegyeztek fel. Az országban 2010-ben az átlagos 550-570 milliméter csapadék helyett 1000 milliméter áztatta a földeket. Ebből maradt annyi tartalék a tavalyi aszályos évre, hogy az átlagosan mindössze 400 milliméter csapadék ellenére a gazdák jó termést takaríthattak be. Ebből a tartalékból azonban 2012 első két hónapjára semmi sem maradt. Különösen tavaly szeptember és idén február között hullott a több éves átlagnál jóval kevesebb csapadék. 

A MOSZ titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csupán a talaj felső 20-50 centiméteres rétege száradt ki, de az ország jelentős területein a talajvíz is mélyebbre süllyedt, így a termőföld alsóbb rétegei is víz nélkül maradtak. A meteorológiai előrejelzések szerint az elkövetkező hetekben sem várható az a bizonyos hosszan tartó áztató eső, amelyre óriási szüksége lenne a vetésnek, sőt, a megszokottnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani. A 260 ezer hektár repcéből például eddig már több tízezer hektáron kellett kitárcsázni a vetést, mert a szárazság miatt kipusztult a növény, vagy olyan alacsony termésátlagot hozott volna, amiért betakarítani sem lett volna érdemes.

Tóth István úgy vélte, ha ez az előrejelzés valóra válik, olyan súlyos aszály alakulhat ki Magyarországon, amilyet az elmúlt 15-20 évben nem tapasztaltunk. Ez rendkívül nagy kockázatot jelent a termelőnek. De még mindenképpen korai az idei termést temetni, mert a májusi esők javíthatnak a gabona hozamokon. Ma még lehetetlen megmondani, mekkora termést takaríthatnak majd be a gazdák. 

Enyhíthetne a gondokon az öntözés, de az ország 4,5 millió hektáros szántóterületének alig 3-4 százaléka öntözhető, vagyis legfeljebb 100-120 ezer hektár. Tóth azonban hangsúlyozta: még ekkora területen sem lehet mesterségesen pótolni a vizet, mert a vízgazdálkodást ellátó vízi-társulások jogi és pénzügyi helyzete bizonytalanná vált. A kormány megszüntette a vízgazdálkodási hozzájárulást, mondván, hogy majd állami forrásból pótolja a kieső bevételeket. A hét eleji víztársulati ülésen azonban kiderült, a tagok esetleges önkéntes befizetéseit sem támogatja a kabinet. A beígért állami pénzek máig nem érkeztek meg, így azok sem tudnak öntözni, akik technikailag megtehetnék. 

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége főtitkára lapunknak elmondta, egyelőre még nem lehet megbecsülni a vetések állapotát, erre még néhány hetet várni kell, de annyit már most is lehet látni, hogy a búza jegyzési árai magasak, nem estek tonnánként 50 ezer tonna alá. Ha jó minőségű, de kevés lesz a búza termés, az mindenképpen feltornázhatja az árakat. A legrosszabb forgatókönyv szerint nem csak a gabona, a liszt lesz drágább, de a takarmány-árak várható emelkedése miatt a sertés, a baromfi is többe kerülhet az év végére.