A kora tavaszi szántóföldi feladatok nagy odafigyelést, jó munkaszervezést igényelnek a gazdáktól, hiszen az őszi kultúrák ellátása mellett fel kell készülniük a tavaszi vetések elvégzésére is. A repcevetések jó részét idén is ki kell szántani a megyében.

- Sokkal szárazabb volt a mögöttünk lévő ősz, mint az előzőek. Augusztus és október vége között korábban ebben ez időszakban 293 milliméter csapadék esett, de tavaly csak 186 milliméter, az átlaghőmérséklet  viszont 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évit. A fő gondot az okozta, hogy novemberben megyénkben nem hullott mérhető mennyiségű csapadék - tudtuk meg dr. Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadótól.

A száraz, nem kellőképpen elmunkált talajokban főleg a repcemag szenvedett: nem tudott kikelni, ha januárban ki is bújt, csak 2-3 leveles állapotig tudott kifejlődni. Tavaly 3 ezer hektárt kellett kiszántani ebből a növényből, és ez az idén sem lesz kevesebb.

A repce lassú fejlődése miatt sokáig ki volt téve a kártevők támadásának az ősz folyamán. Viszont az a termelő, aki az általam a három testőrnek hívott szerkombinációval csávázott vetőmagot vásárolt (tiametoxam és társai) alig talált megrágott növényt.

A 2010. évi őszi vetéseknél tavaly 5700 hektárral többet tudtak elvetni a vasi termelők. Az őszi kalászosok területe több mint 5000 hektárral növekedett, repcéből pár száz hektár a többlet. A repce, a búza, de a takarmánygabona területeket is nagy figyelemmel kell kísérni most. Szakmailag megalapozott növénytáplálással, növényvédelemmel, szinte cirógatva kell táplálni és védeni  táblánkénti, táblarészenkénti odafigyeléssel kezelni a növényeinket, törekedve a minél optimálisabb hozam elérésére. Ilyen kritikus őszi állapotok után és a várható árak ismeretében a nagyobb odafigyelés nagyobb ráfordítást kell, hogy jelentsen. 

Az augusztusi repcevetések ma is szinte hibátlanok, nagyon gyenge viszont az utolsó repcevetések állapota. A kifagyás ténye nehezen ítélhető meg, a további időjárástól függ ezen táblák sorsa, az egyharmad terület kritikus helyzetű. 

- A tápanyagellátás optimalizálása érdekében repcénél tonnánként 55 kilogramm nitrogént, 35 kilogramm foszfort és 43 kilogramm káliumot, valamint 50 kilogramm kalciumot (meszet) kell kiadni. Már folynak az első tavaszi fejtrágyázások, az optimális a két- háromszori, megosztott adagú kijuttatás. Azt is látjuk, hogy az őszi gyomirtások metazaklór és dimetaklór ható-anyagokkal jól sikerültek. Az augusztusi vetések közül - melyeket októberben kezeltek metkonazol hatóanyaggal - , a további növekedés leállt, jóval több az oldalhajtás és a gyökérnyaki rész is szélesebb, erősebb, itt nem lesz gond az átteleléssel - véli a szakember.  

Tavaszi gombaölő kezelésekre javaslom a már eddig is jól bevált fluzilazol, azoxistrobin és boscalid hatóanyagokat, melyeket természetesen kombinálni kell majd a kártevők elleni szerekkel, például az alfametrin, bifentrin és a lambda-cihalotrin hatóanyagok valamelyikével - attól függően, hogy csak azonnali taglózó, vagy 510 napos tartamhatást is szeretnénk-e elérni a szerrel.

Forrás: http://vasnepe.hu