A közös agrárpolitika Európai Bizottság által javasolt reformjának túlnyomó részét magáévá tette az EP mezőgazdasági szakbizottsága, amikor szerdán megszavazta a KAP 2014 utáni szabályairól készült jogszabályi jelentéseket. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta ez az első alkalom, hogy a képviselőtestület a Tanáccsal együtt dönt a közös agrárpolitika szabályairól. Az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága összességében elutasította a közös agrárkiadások egyes tagállamok által szorgalmazott további csökkentését, ami a képviselők megítélése szerint veszélybe sodorhatná a politika egyes vívmányait, például az élelmiszerellátás biztonságát.

A testület a Bizottság javaslatánál valamelyest méltányosabban osztaná újra a tagállamok között a közvetlen jövedelemtámogatásokat, lándzsát törve amellett, hogy egyetlen tagország termelőinek támogatási szintje se lehessen alacsonyabb az uniós átlag 65 százalékánál. „A bizottság a támogatások tagállamok közötti erőteljesebb újraelosztására szavazott, mivel a hektáronkénti durván 300 eurós különbségek nehezen indokolhatóak az egyes tagállamok termelői között” – mutatott rá a bruxinfo.hu szerint Luis Manuel Capoulas Santos (portugál szocialista), a direkt támogatásokról és a vidékfejlesztési rendeletekről szóló jelentések gondozója.

A képviselők azzal a javaslattal is egyetértenek, hogy az egyes tagországokon belül 2019-ig kiegyenlítődjenek a direkt szubvenciók. A hirtelen nagy jövedelemesések megelőzése végett ugyanakkor a kormányok akár 20 százalékkal is eltérhetnek majd a főszabálytól átmenetileg. Annak szavatolására, hogy csak az aktív termelők legyenek jogosultak a támogatásokra, a bizottság tagjai elfogadtak egy negatív listát, megjelölve azokat a tevékenységeket, amelyek a jövőben nem tarthatnak igényt a szubvenciókra. A sportpályák vagy a repülőterek ilyen módon elesnek majd a támogatástól, ha csak hitelt érdemlően nem bizonyítják, hogy jövedelmük jelentős része mezőgazdasági tevékenységből származik.

A grémium jóváhagyta a Bizottságnak azt a javaslatát is, amely 150 ezer eurótól indulóan a kifizetés mértékétől függően csökkenti a közvetlen jövedelemtámogatásokat, mérsékelve ezzel a nagybirtokok és nagyüzemek szubvencióit. A képviselők ezzel szembeszálltak a tagállamok akaratával, amelyek nem írnának elő kötelezően ilyen limitet, hanem a kormányokra bíznák ennek eldöntését. A direkt támogatásokon belül a kötelező 30 százalékos zöld komponens is elnyerte a szakbizottság támogatását, ám a képviselők elsősorban a bürokratikus terhek növekedését elkerülendő rugalmasabbá tennék a rendszert. A 10 hektárnál kisebb szántóföldi területet mentesítenék a szabályok alól, 10 és 30 hektár között pedig könnyítések lennének.

A szakbizottság szerint az új tagállamok, köztük Magyarország, dönthetnek úgy, hogy 2020-ig a jelenlegi egyszerűsített kifizetési rendszert, a SAPS-ot használják (ezt a Bizottság most csak 2014 végéig engedélyezné – erről lásd külön írásunkat). A képviselők a kockázatkezelésben is követték a Bizottság javaslatát, amikor úgy rendelkeztek, hogy az ilyen eszközöket a vidékfejlesztési programokból kell majd finanszírozni, és nem a direkt támogatásokra elkülönített büdzséből.

A jelentéseket várhatóan márciusban az EP plenárisának is el kell fogadnia ahhoz, hogy hivatalosan is a Parlament tárgyalási álláspontjává váljék a Tanáccsal folytatandó egyeztetéseken. Előbb azonban az Európai Tanácsnak még meg kell állapodnia az uniós politikák, köztük a KAP 2014 és 2020 közötti finanszírozásáról és a főszámokról.

forrás: http://www.szabadfold.hu/