Forrás: http://www.sokszinuvidek.hu

November hónapra népi megfigyelések egész sora vonatkozik, melyekben az időjárás nagy szerepet kap. Szent András hava egyben sok jeles nap időszaka.
A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc). A "novem" a görög "ennea", "enneva" származéka, ez viszont a "neosz-neá"-ból eredt, s ez azt jelenti, hogy "új, félig felnőtt, tapasztalatlan" - eléggé plauzibilis megjelölése a jobb kéz gyűrűsujjának.
Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.

Népi megfigyelések
Ha Mindenszentek napján hó esik, nem olvad el márciusig.
Ha Mindenszentek napja nedves, lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, úgy kemény tél következik.
Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog.
Márton olykor fehér lovon jár
Ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál

Jeles napok novemberben
Mindenszentek napja (november 01.)
Halottak napja (november 02.)
Szent Hubertus (november 03.)
Szent Márton napja (november 11.)
Erzsébet napja (november 19.)
Katalin napja (november 25.)
András napja (november 30.)
A meteorológusok őszutóként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.
Népi mondóka
Ködös Márton után
Enyhe telet várhatsz,
Havas Márton után
Farkast soká láthatsz.
Szent Erzsébet-napja
Tél elejét szabja,
Az András-napi hó
vetésnek nem jó.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.