Szőlészek-borászok gazdafórumával kezdte a szakmai programok sorát idén is az Akali Borút Egyesület. Erre az egész megyéből várnak hallgatókat.

Dr. Májer János, a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója ezúttal a Klímaváltozásnak a szőlészetre és a borászatra gyakorolt hatását választotta fő témának. Ezzel kapcsolatban kifejtette: abban, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken a szőlőültetvények területe, nem a klímaváltozásnak van a legnagyobb szerepe.

Sokkal inkább azért alakult ki ez a helyzet, mert megszűntek a borászati nagyüzemek, melyek régebben integrátorként támogatták a szőlőtermesztést és fel is vásárolták a termést. Emellett élen jártak a különféle szőlőfajták megismertetésében, telepítésében és borászati felhasználásukban. Ma a legtöbb gazdaságnak megvan a saját szőlőterülete vagy a szövetkezeteknek a tagsága, elsősorban onnan származik, illetve a tagjaitól vásárolja a szőlőt.

Így egy sor olyan gazdaság is bortermelésre kényszerül, amelyik  más, jobban szervezett borászatú  országokban nem  foglalkozik a szőlőfeldolgozással. A kicsik csak akkor élnek meg, ha egyedi és magas minőségű  borokat állítanak elő, ez pedig viszonylag drága. Nem véletlen, hogy a tömegborokat külföldről, elsősorban Olaszországból hozzák be.

Gyors megbeszélés a tanácskozás előtt (balról) Müller István, a találkozót szervező borút egyesület titkára, dr. Májer János, a borászati kutatóintézet igazgatója és Nagy Imre, a borút egyesület elnöke (Fotó: Orosz Péter)

A klímaváltozás jellemzői az időjárási szélsőségek. Korábban ritkán látott intenzitású esőzések lehetnek, de többségében inkább aszályosabb az év. Emelkedik a napsütéses órák száma és az utóbbi két évben már a  nyugati fekvésű lejtőkön is tapasztaltak napégést a bogyókon. Mérésekkel igazolják, hogy nyáron 18 óra körül is volt olyan erős napsütés, ami már napégetést képes okozni. A várható változások miatt módosítani  kell a szőlőművelésen. Ismét el kell gondolkodni a szőlőültetvények öntözésén, mert ezzel növelni tudnák a termelési biztonságot.

A zöldmunkákon is változtatni kell, a fürtzónában ellenzik érési időben a levelek eltávolítását, éppen a napégetés miatt. Fel kell készülni új kártevők és kórokozók megjelenésére. Ezek közül néhány már meg is jelent. Közülük a legismertebb a harlekin katica, ami  elpusztítja az őshonos katicák lárváit, de az nem igaz, hogy keserűvé teszi a bort.

Az is valószínű, hogy a Balaton térségében is több lesz a kékszőlő, s amiatt a vörösbor de az intézet igazgatója szerint ezt nem célszerű húsz százaléknál nagyobb mértékűre engedni. Az itthon kikísérletezett szőlőfajták és klónok többsége már jobban  tűri a szárazságot és aszályosabb időben is megbízható minőséget produkál. Ebbe a körbe tartoznak az intézet legújabban elismert szőlőfajtái is.

 

Ebben az évben március 26-án szervezik meg a Pannon Egyetem  Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében a metszési és technológiai bemutatót. Erre hagyományosan elvárják a teljes Észak-Dunántúl szőlősgazdát, borászait. Ezúttal is működés közben mutatnak be jófogású metszőollókat és -gépeket. A talajtakarásos kísérleteik eredményét is megtudhatjuk. Lesznek olyan masinák, melyek a venyigét gyűjtik össze és bálázzák, mások pedig összezúzzák. Az intézet pincéjében a tavalyi borokat kóstoltatják. forrás: http://veol.hu