Forrás: http://www.origo.hu/

A Tudatos Vásárlók Egyesülete legutóbbi tesztjében azt vizsgálta, hogy a kalciumbevitel szempontjából – ami miatt a gyermekek számára a tejfogyasztás különösen fontos – valóban mindegy-e, hogy melyik tejes dobozt, üveget, zacskót emeljük le a polcról.

Mit vizsgáltak?

Teszt során 12 különféle, különböző hőkezeléssel kezelt tejet vizsgáltak laboratóriumi körülmények között. A tejeket szupermarketekben, kisboltban és mozgóárustól szerezték be. Mindegyik hőkezelési eljáráson (forralt, pasztőrözött, ultrapasztőrözött, nagyon magas hőmérsékleten hőkezelt) átesett típusból kétféle mintát küldtek a laboratóriumba.

A tejek vizsgálatának fő szempontja az volt, hogy a kalciumpótlás szempontjából mennyire voltak optimálisak. Ezért vizsgálták a tejek magnéziumtartalmát – ez elősegíti a kalcium felszívódását -, valamint foszfortartalmát, ami viszont hátráltatja a kalciumfelszívódást. (Mivel a D3-vitamin is fontos szerepet tölt be a kalcium és foszfor felszívódásában és beépülésében, ezért ezt is szerették volna megméretni, de az általuk felkért egyik labor sem tudott tejből D3-vitamint mérni.)

Az ásványianyag-tartalom mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a szúrópróbaszerűen kiválasztott tejek mennyire biztonságosak a fogyasztók számára, ezért az úgynevezett aflatoxin-tartalmukat is megmérték. Az aflatoxinokat penészgombák termelik, és a DNS-t károsító anyagoknak számítanak.

Eredmények

A vizsgálat eredményei szerint a tejek ásványianyag-tartalma között nem volt számottevő különbség, tehát a különböző hőkezelési eljárások valóban nincsenek hatással a kalcium-, magnézium- és foszfortartalomra. Mind a 12 tej kalcium-, magnézium- és foszfortartalma megfelelő volt.

Manapság egyre több gyerek tejérzékeny, ezért a szülők elhagyják az étrendjükből a tejet. A csontok fejlődéséhez azonban nélkülözhetetlen a kalcium, ezért kiemelten figyelni kell esetükben a kalciumban optimális étrend összeállítására, illetve a kalciumpótlásra, erről itt olvashat részleteket.

A bevizsgált tejek aflatoxin-tartalma több esetben is kimutatható volt, de a határértéket egyik sem lépte át, tehát mindegyik tej biztonsággal fogyasztható. A legmagasabb értéket egyébként egy biotejben mérték, három tejben viszont még a kimutatáshoz szükséges minimum értéket sem érte el az aflatoxin tartalom. Ezért összességében ezeket a tejeket hozta ki az egyesület a teszt győztesének.

Mi a baj az aflatoxinnal?

Aflatoxinok leggyakrabban földimogyoróban találhatók, de előfordul más élelmiszerekben (pl. szója, rizs, köles, kukorica, zab, bab, kávé), illetve a takarmányféleségekben is. A tejbe a szennyezett takarmányt fogyasztó állat testén keresztül jutnak be.

Főleg a csapadékos, meleg égövi országokban gyakoriak az aflatoxin-fertőzések. A gyártók felelőssége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a termékek, a takarmányok aflatoxin-tartalmát. Bár hazánkban nem jellemző, az extrém meleg és aszályos időjárás, valamint egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertőzés) együttes hatására a hazai termesztésű kukoricában is megjelenhet szennyezésként a penészgombák által termelt aflatoxin.

Forrás: http://www.origo.hu/