Számunkra ezek a növények semmiféle előnnyel nem járnak, ezért nem óhajtjuk beengedni azokat.
A génmódosított (GMO) növények két dolgot tudnak: mérget termelnek a rovarok ellen, amely 1500-2000 szeres mennyiséget jelent egy normál permetezéshez képest, illetve ellenállnak egy totális gyomirtó szernek – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által kiadott könyv bemutatóján.

A kötet szerkesztői, Darvas Béla és Székács András - mindketten az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének szakemberei - a GMO növények, kiemelten az elsőgenerációs MON 810 jelzésű génmódosított kukorica fajtacsoport általános, agrár, környezet- és táplálkozástudományi ismereteit gyűjtötték össze. Magyarországon minden párt egyetért abban, hogy hazánk nem akar génmódosított növényeket termeszteni.
Az Európai Unió illetékes bizottsága ugyanakkor az elmúlt években kétszer is támadta a magyar GMO moratóriumot, de az uniós tagországok minősített többséggel kiálltak a magyar tilalom mellett, ami kiemelkedő diplomáciai siker. Ángyán József a sajtótájékoztatón elmondta: hamarosan elkészül a hiánypótló Magyar Nemzeti Vidék Stratégia, amely 10 éves irányt határoz meg.

Fő célkitűzése a minőségi és biztonságos élelmiszerek termelése, a környezeti egyensúly fenntartásával, illetve a vízbázisok és a talajok védelmével úgy, hogy munkát és megélhetést biztosítson a mezőgazdaságban élők számára. Az államtitkár kiemelte: a génmódosítás kutatását sem a kormány, sem pedig a szaktárca nem tiltja, de a közpénzeket a hatásvizsgálatokat megalapozó kutatásokra kívánják fordítani.
A GMO növények termékfejlesztése az előállítók, forgalmazók feladata, így ezekre közpénzeket nem lehet igénybe venni. A vetőmagpiacot uraló 3-4 multinacionális cégnek el kell fogadnia, hogy az ország más irányba halad, amelyben a hagyományos, minőségi növények termesztése a kiemelt cél, nem pedig a génmódosított fajtáké.

A szaktárca döntéshozóihoz minden olyan dokumentum eljut, amely a legújabb GMO vizsgálatok eredményeit tartalmazza, így az álláspont kialakításakor minden szempontot figyelembe vesznek. A könyvbemutatón részt vett Font Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, aki a siker egyik állomásának nevezte a kiadványt. Hozzátette: az elmúlt években bármilyen módon változott a parlament összetétele, abban mindig egyetértés volt, hogy nem szabad engedélyezni a GMO növények termesztését hazánkban.

A bizottság elnöke szerint, „a legfontosabb cél ma a tiszta agrárkörnyezet és a tiszta élelmiszerek előállítása, hiszen 5-15 éven belül ez lehet Magyarország imázs-terméke”. Hozzátette: az unióban el kellene érni, hogy minden tagállam vegye tudomásul a GMO-val kapcsolatban a másik álláspontját, de a döntés maradjon a tagországok kezében. Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a könyvbemutatón elmondta: „az ilyen kiadványok mutatják be azt, hogy a GMO növényfajták pontosan milyen hatásokkal járnak.” Hozzátette: nincs hosszú távú mezőgazdasági és egészségügyi hatásvizsgálat, a kockázat viszont túl nagy. Addig nem szabad beengedni az országba a génmódosított növényeket, amíg be nem bizonyosodik, hogy teljesen ártalmatlanok.

Világos és szigorú szabályozásra van szükség a takarmány és élelmiszer adalékként felhasznált génmódosított növények tekintetében is. A sajtótájékoztatón a terület szakértője, Rodics Katalin, a VM stratégiai főosztályvezető-helyettese elmondta: jelenleg az uniós szabályozás szerint, az élelmiszereken jelölni kell a GMO alapanyagokat, de csak apró betűkkel. Az unió ugyanakkor nem tiltja, hogy egy tagállam feltüntesse az élelmiszerein, hogy azok nem tartalmaznak GMO összetevőket. Magyarországon ez jelenthet megoldást a fogyasztók tényleges tájékoztatására, így piaci előnyben részesülhetnek a hazai, GMO-mentes termékek.

Vidékfejlesztési Minisztérium
Sajtóiroda 1055 Budapest, Kossuth tér 11.
telefon: (06-1)301-4274
sajto@vm.gov.hu