Forrás: http://www.biokontroll.hu/
Szerző: Ruszkai György

Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nem csak a környezetet szennyezik, hanem hasznos szerves anyagot égetnek el. Gondoljunk csak bele, az erdőben senki sem szedi össze az avart és nem égeti el. Miért is tennénk, hiszen ez a természetes folyamatok során elbomlik (komposztálódik), ezáltal biztosítva a humuszban gazdag talajt. A komposztálással a kertes házaknál keletkező "felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk. Ez lenne az ésszerű megoldás, de sajnos nem mindig így történik.

A káros égetés egyik oka a diólevéllel kapcsolatos. Majdnem minden kertben található a gyümölcsfák között diófa. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kertjükből is száműznék, mert allelokemikáliákat tartalmaz és ezek hatással vannak a növények növekedésére. A lombok közül a diólevél komposztálása váltja ki a legnagyobb vitát és óvatosságot. Erről tanúskodnak a diólevél komposztálásával kapcsolatban különböző internetes fórumok eltérő hozzászólásai is. Ezen fórumokon egy-két kivételtől eltekintve elutasítják a diólevél komposztba helyezését. A téma aktualitása és fontossága hozzájárult, hogy diploma dolgozatom kísérleti témája legyen. Dolgozatom során összehasonlítva vizsgáltam a diólombból és vegyes gyümölcslombból készült komposzt hatását a növényi csírázásra és növekedésre.

A kísérletet kiskerti körülmények között végeztem úgy, hogy az bárki számára megismételhető legyen. A dió és vegyes gyümölcs leveleket egy 1 m × 1 m alapterületű 1 m magas komposztsilóban komposztáltam (1. kép).

1. kép: A komposztálók feltöltve

A lombot kilenc hónapig komposztáltam és a komposztálás különböző időpontjaiban (a kísérlet beállításakor, négy hónap elteltével és kilenc hónap elteltével) mintát vettem a komposztból. A mintavételek után a mintákat előkészítettem a csíráztatási vizsgálathoz. A kivett lombot legalább két hétig szárítottam légszáraz állapotig, majd darálóval megőröltem és átrostáltam. A ledarált, átrostált mintát 0-1 mm szemcseméretű mosott kvarchomokkal kevertem össze. A lombőrlemény aránya 0 (kontroll), 5, 15, 30 és 50 v/v% volt a homokhoz képest. A különböző érettségű komposztok csírázást, illetve növényi fejlődést gátló hatását bioteszttel vizsgáltam. A csíráztatáshoz tesztnövénynek a mustárt alkalmaztam, melynek magja könnyen beszerezhető, gyorsan és biztonságosan csírázik, valamint rövidebb idő alatt is kellő zöld tömeget fejleszt. A csíráztatáshoz műanyag tenyészedényeket használtam, melyek mindegyikébe 100-100 db mustármagot vetettem el szemenként 1 cm mélyre, az edényre illő perforált fa keret és ültetőpálca segítségével (2. kép).

2. kép: A vetés kellékei

A csíráztatást négy ismétlésben végeztem. A csíráztatásnál a tenyészedényeket teljesen véletlenszerűen helyeztem el (3. kép). Az elvetett magokat két héten keresztül csíráztattam. A csíráztatási idő elteltével megszámoltam a kikelt növényeket, majd a talaj szintjén levágtam őket és azonnal megmértem a növények tömegét is. A kísérlet eredményeit varianciaanalízissel értékeltem.

3. kép: A csíráztatás

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Kelési %-ot nézve a kezdeti, komposztálatlan mintánál a dózis növekedésével a kelési % csökkent. A dózisok között a 15 és a 30 tf %-os között nem volt különbség, de a többi dózis hatása egymástól igazoltan különbözött. Négyhavi komposztálás után a dózisok eredményei és a kontroll között nincs statisztikailag igazolható különbség. Kilenchavi komposztálás után a 30 és az 50 tf %-os dózisok igazolhatóan jobb eredményt produkáltak, mint a kontroll, ekkor már a dió levél komposzt kedvező hatást gyakorolt a tesztnövény kelésére (1. ábra).

1. ábra: Különböző érettségű diólevél komposzt hatása mustár kelési %-ra*

*Magyarázat: D = dió; 11, 03 és 08 = a mintavétel hónapja, 0, 5, 15, 30 és 50 = komposzt dózis térfogat %

Zöld tömeg tekintetében az eredmények szerint a komposztálatlan diólevél a 30 és 50 tf %-nál mutatott kedvezőtlen hatást a kontroll zöld tömegéhez képest. Négy hónapos kezelés után az 50 tf %-os dózis az 5 és 15 tf %-os dózishoz képest alacsonyabb zöld tömeget produkált. Kilenc hónap komposztálás után azonban már minden vizsgált dózisnál nagyobb zöld tömege alakult ki, mint a kontrollnál (2. ábra).

2. ábra: Különböző érettségű diólevél komposzt hatása mustár zöld tömegére*

*Magyarázat: D = dió; 11, 03 és 08 = a mintavétel hónapja, 0, 5, 15, 30 és 50 = komposzt dózis térfogat %

A dió és a vegyes lombkomposzt kelési százalékra gyakorolt hatása között nem volt jelentős különbség, sem a négyhavi, sem a kilenchavi komposztálás után. Összességében megállapítható, hogy a két különböző fajtájú komposztnak a kelési %-ra azonos hatása volt (3. ábra).

3. ábra: Különböző érettségű diólevél és vegyes gyümölcslevél komposzt hatása mustár kelési %-ra*

*Magyarázat: 11, 03, 08 = a mintavétel hónapja, 0, 5, 15, 30, 50 = komposzt dózis térfogat %

A zöld tömeget nézve, azonban már voltak különbségek. A diólevél és a vegyes gyümölcslevél zöld tömegre gyakorolt hatásának egymással történő összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a komposztálatlan diólevél 15 tf %-os és az a feletti dózisainál kisebb zöld tömeg alakult ki, mint a komposztálatlan vegyes gyümölcsnél. Ez igazolni látszik azt a feltételezést, hogy a komposztálatlan diólevélnek van kedvezőtlen hatása a tesztnövény fejlődésére, azonban négy hónap komposztálás után a dió kedvezőtlen hatása csökkent. A kilencedik hónap után pedig már mindkét lombból készült komposzt pozitívan hatott a tesztnövény zöld tömegére (4. ábra).

4. ábra: Különböző érettségű diólevél és vegyes gyümölcslevél komposzt hatása mustár zöld tömegére*

*Magyarázat: 11, 03, 08 = a mintavétel hónapja, 0, 5, 15, 30, 50 = komposzt dózis térfogat %

A frissen lehullott diólevél közvetlen talajba dolgozása esetén, a kísérlet eredményei alapján az feltételezhető, hogy tavasz elejére a diólevél kezdeti növekedést gátló hatásából veszít. Ez arra a megállapításra alapozható, hogy négy hónapos komposztálás után a kisebb dózisoknál (5, 15 tf %) már nem jelentkezett kedvezőtlen hatás. Négyhavi komposztálás után a diólevél komposzt kisebb dózisait már fel lehetne használni, de nincs gyakorlati jelentősége, mivel állaga még nem alkalmas az egyenletes kijuttatásra és talajba dolgozásra.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A kísérleti eredmények alapján négyhavi komposztálás után a dió kedvezőtlen hatása csak a nagyobb dózisoknál mutatkozott, a kisebbeknél nem. Elviekben a négyhónapos komposzt felhasználható lehetne, de bomlottsági állapota még kevésbé alkalmas az egyenletes kijuttatásra. Kilenc hónap komposztálás után egyik dózisnál sem jelentkezett negatív hatás. Az ilyen érettségű diólevél komposzt nyugodtan felhasználható és egyenletesen kiszórható. Az eredmények mutatják, hogy a diólombot nyugodtan rakhatjuk a komposztba, vagy akár önmagában is komposztálhatjuk anélkül, hogy kilenc hónap után a kész komposzt negatív hatással lenne a növényekre.

Sokan idegenkednek a diólevélből készült komposzt felhasználásától. Ezen kísérlet alapján megállapítható, hogy kilenc hónapig tartó komposztálás során a diólevél kedvezőtlen hatását elveszti, sőt kedvezően hat a növények fejlődésére. A novemberben berakott komposzt már a következő év őszén olyan állapotba kerül, hogy egy rostálás után nyugodtan felhasználható. A kísérleti eredmények alapján javaslom, hogy a diólevelet inkább a komposztálóba, mintsem a tűzre rakjuk! Jó komposztálást kívánok!

Forrás: http://www.biokontroll.hu/
Szerző: Ruszkai György