A jogszabály-tervezet egyelőre csak nagyon szűk körben forgott, hivatalos egyeztetés még nem volt, így mindez nem tekinthető kormányzati álláspontnak. Információink szerint a szöveget az agrártárca sem támogatja.

Legutóbb tavaly októberben nyilatkozott arról Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, hogy a kormány a szövetkezés szabályozásának megújítását tűzte ki célul, és „a szövetkezést a hagyományos értékek és elvek mentén szeretnék újragondolni”.

Akkor Feldman kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozás a szövetkezést a gazdasági társasági irányba mozdította el, ezzel szemben szeretnék a hagyományos, klasszikus szövetkezeti elveket erősíteni. Az újraszabályozás egyik legfontosabb célja a szövetkezetek belső nonprofit működését akadályozó jogszabályi gátak lebontása – jelentette ki.

Több aggályos pontot is tartalmaz ugyanakkor a szövetkezeti törvény tervezetének egyik, még korai fázisban lévő verziója Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint.

„A tervezet kimondja, hogy az agrárgazdasági szövetkezetek tagja kizárólag földműves lehet. A mostani szövetkezetek azonban integráló szervezetek is, boltjaik, és – kis számban ugyan – de kisebb feldolgozóüzemeik is vannak. Az ezekben dolgozó tagok alkalmazotti státuszt töltenek be. Az a szándék, hogy csak földműves lehessen tag, őket is, és a csaknem felerészben nyugdíjas tagokat is kizárhatná a szövetkezésből” – vélekedett a főtitkár.

Horváth Gábor szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a készülő tervezet szerint szövetkezet nem vehetné igénybe a földalapú támogatást, amelyet a hatályos jogszabályok szerint a művelő kaphat meg.

A tervezet arra kötelezné a szövetkezeteket, hogy a törvény életbe lépését követő hat hónapon belül a tagok nevén lévő átalakított befektetői részjegyeket – a korábbi üzletrészeket – fizessék ki a tagoknak. „Mindez teljesen ellehetetlenítené a szövetkezeteket, felszámolásukkal pedig a több tízezres tagság, valamint az általuk művelt 300-400 ezer hektárnyi termőföld kerülne veszélybe” – jelentette ki a főtitkár.