Horváth az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az előterjesztő - bár azt a hatályos jogszabály is előírja - nem kérte ki a szakmai szervezet véleményét. Ha a parlament a beterjesztett változatot fogadná el, akkor gyakorlatilag lehetetlenné teszi a termékpálya működését. A törvénytervezet szerint ugyanis a bortermelők nem lennének kötelezően tagjai a továbbiakban a hegyközségi szervezetnek.

- Mindez pedig a termékpálya - azaz az a két évtized alatt jelentős áldozatok árán a szőlőültetvénytől a fogyasztóig felépített, működőképes forgalomba-hozatali rendszer - kettészakításához vezetne. Így lehetetlenné válna a szőlő és a bortermelés egymással szorosan összefüggő, lényegében egymástól elválaszthatatlan, egységes, az unióban elfogadott szabályozása" - érvelt a szakember.

Gond lenne a továbbiakban a minőség- és eredetvédelem területén, nem lennének kiadhatók a származási bizonyítványok. Így kérdésessé válna a magyar borok forgalomba hozatala mind a belföldi, mind a külpiacon. Veszélybe kerülne az uniós borpiaci támogatások lehívása, és romlana hegyközségi rendszer a működőképessége, miközben az ágazat szereplői hátrányos helyzetbe kerülnének.

A HNT egyetért a hegyközségi törvény módosításának szükségességével, de a hatályos hegyközségi törvény módosítása révén kell keresni a jó megoldást, egy konszenzuson alapuló, a szőlő-bor ágazatot teljesen lefedő szabályozás jöjjön létre a szakmai önigazgatás folyamatosságát biztosítva.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szakmai egyeztetésre hívja október 8-án, hétfőn délelőtt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a szőlész-borász szakmai szervezetek képviselőit, mert a VM szerint a HNT olyan megalapozatlan állításokat tett a javaslattal kapcsolatban, amelyek indokolatlan riadalmat kelthetnek a hazai szőlő-bor ágazat szereplőiben és a magyar borok iránt elkötelezett közvéleményben.

forrás: http://www.szabadfold.hu/