Kora tavaszi metszések elvégzése után nekiláthatunk új gyepfelület létrehozásának és a már meglévő gyep tavaszi gondozásának.

Fűvetés előtt gondosan elő kell készíteni a földet és dúsítanunk kell tápanyagokkal. Amennyiben kertünk talaja homokos vagy agyagos, célszerű termőföldet terítenünk 10cm vastagságban leendő fűfelületünk alá, majd forgassuk össze meglévő talajunkkal kb. 15cm vastagságig. Abban az esetben, ha nem kerül új réteg a felületre, tápanyagokat kell a meglévő földhöz kevernünk, hogy a megfelelő fűmagkelést elősegítsük.

Az ősszel felásott talajra áprilisban rostált komposztot hordjunk fel, amibe köbméterenként 1-2kg összetett műtrágyát keverünk. A komposzt lehetőleg gyommagvaktól mentes legyen. A gyomos föld sem alkalmas füvesítésre. A komposztot kézi kultivátorral lazán dolgozzuk be a talajba, majd gereblyézzük el. # A gyepbe tervezett virágágyásokat a fűmag vetése előtt alakítsuk ki. A gyep tartóssága már a vetőmag kiválasztásakor eldől. A szaküzletekben általában kész fűmagkeverékeket kínálnak, amiket legtöbbször a talajviszonyok és a felhasználás módjának figyelembevételével állítottak össze. A megfelelő keverék kiválasztásához a szaküzletekben szívesen adnak tanácsot. A fűmag elszórása előtt tájékozódjunk az előre várható időjárásról, mivel a fűmag elszórása után ideális ha az éjszakai hőmérséklet nem süllyed 4-5 C alá.

A fűmagot csak száraz és szélmentes időben vessük el. Ha gyorsan, sűrű gyepet szeretnénk, akkor egy négyzetméterre legalább 30g fűmagkeveréket vessünk. A vetés egyenletességén múlik, hogy milyen lesz a gyep. Vetéskor mindig hátrafelé haladjunk, hogy a már bevetett föld mindig a szemünk előtt legyen. A fűmagvak keléséig a bevetett területet tartsuk állandóan egyenletesen nedvesen. Ha a kelés folyamán a vetésfelület kiszárad, a csírák elhalnak, és foltosan kel ki a fű. Az öntözésnél nagyon óvatosak legyünk, nehogy a fűmagot is elmossuk. # Erősen árnyékos helyen és a fák alatt a pázsit nem lesz szép. Ilyen helyre árnyéktűrő talajtakaró növényeket telepítsünk. Ha a gyepbe tipegőket akarunk fektetni, ezt a fűmag vetése előtt végezzük el. 

Áprilisban nyírjuk először a már korábban telepített gyepet. Ezzel serkentjük a sarjhajtások képződését, így a kiritkult felületek is újra besűrűsödnek. Az első nyírás után alaposan gereblyézzük át a gyepet. A pázsitban megjelenő moha a nem kiegyenlített víz-, levegő-, és tápanyagháztartás jele. Ilyenkor a talaj alapos szellőztetése segít. Ezért a pázsitot gyepszellőztető hengerrel egyszer keresztben, egyszer pedig hosszában munkáljuk meg.
A nyírás után a füvet alaposan locsoljuk meg, és egyidejűleg juttassunk ki tápanyagot is. A legegyszerűbb megoldás, ha az öntözéshez összetett műtrágyából tápoldatot készítünk. A pázsit állapotától és a műtrágya koncentrációjától függően 2-4g-ot oldjunk fel 1lt. vízben. Az összetett műtrágyát ki is szórhatjuk, négyzetméterenként 20-30g-ot. Ügyeljünk arra, hogy szórjuk ki. Ezután öntözzünk, jó alaposan, hogy az öntözővíz a tápanyagokat bemossa a gyökerekhez.

Fűfelületek kialakítása vagy a már meglévő gyepünk rendbetétele után nekiláthatunk a növénytelepítésnek, a tűlevelűek, az örökzöldek, és az évelők ültetéséhez, valamint az egynyári virágok magjainak vetéséhez. # Kertünk tervezése, építése során próbáljunk egyensúlyt teremteni a különböző növények arányait tekintve. Nem jó, ha például csak örökzöld növények vannak telepítve, vagy csak sárga virágúak. Mindenből legyen egy kicsi. Mindig virágozzon valami, akár különböző színűek egyszerre, és az örökzöldek adják a hátteret és a téli színt amikor a lombhullatóak elveszítik díszítő értéküket.

Amennyiben tűlevelűeket és örökzöldeket akarunk kertünkbe telepíteni, vásárláskor nagyon fontos meggyőződnünk arról, hogy a növények földlabdája tömör legyen. Ha földlabdából kipereg a föld, inkább ne vásárolja meg. Az örökzöldek ültetésekor a földlabdán lévő jutazsákot ne távolítsuk el. Ültetés után takarjuk a fenyőfélék talaját. Az ültetőgödröt úgy ássuk ki, hogy a földlabda kényelmesen beleférjen, de túl mély ne legyen. A kiásott talajt tőzeggel dúsítsuk. A tűlevelűeket csak olyan mélyre szabad beültetni amilye mélyen korábban volt. A növény alá a gödörbe visszatöltött földet annyira tapossuk meg, hogy később ne ülepedhessen. A földlabda körüli szabad helyet először a csak a földlabda feléig töltsük vissza, majd a jutazsákot bontsuk ki és hajtogassuk szét óvatosan. Ezután a gödröt teljesen töltsük fel, és alaposan locsoljuk meg. Nedves tőzegből 5cm vastag talajtakarást tegyünk az ültetőgödörre, ez jelentősen serkenti a gyökeresedést. # Ha az időjárás engedi, tehát nincs szokatlanul nagy meleg és szárazság, akkor telepíthetünk még bokorrózsát, illetve rózsafát. A talaj megfelelő előkészítése nagyon fontos, hiszen több évre telepítjük rózsáinkat. Legalább két ásónyom mélységben lazítsuk fel a talajt és javítsuk a talajt szerves anyaggal. A legjobb, ha érett istállótrágyát vagy tőzeget keverünk a földhöz. Ezeket az anyagokat az első ásónyom mélységében keverjük a földhöz.

Ültetés előtt a gyökereket kissé, a föld feletti részeket pedig erősen vágjuk vissza. Minden előző évi hajtáson csak 3-5 szemet hagyjunk meg. A futórózsáknál a hajtásokat 8-10 szemre vágjuk vissza. A gyenge hajtásokat teljesen távolítsuk el. A tőtávolság - fajtától függően- kb.30-40cm legyen. Ha a rózsát ágyásba ültetjük a sortávolság legalább 60cm legyen. A rózsafánál 80-100cm, a futórózsánál 1-2m legyen a tőtávolság. Az átoltás helye mindig 3-5cm-rel a föld felszíne alatt legyen. Futórózsák ültetésekor a többször virágzó fajtákat részesítsük előnyben. Ezek ugyan nem hoznak egyszerre annyi virágot mint az egyszer nyílók, de egész nyáron díszítik kertünket. # Áprilisban még elültethetjük a nyáron és ősszel virágzó évelőket és az évelő díszfüveket, ha jól fejlett gyökérlabdával rendelkeznek, az ezüstös pampafű kivétel, mert őt csak május utolsó harmadában szabad telepíteni.
A fűfélék gyökerei nagyon gyorsan kiszáradnak, ezért vásárláskor jól fejlett gyökérlabdájú növényeket válasszanak. # A páfrányokat- amelyek elsősorban árnyék kedvelő növények-, április végén még elültethetjük. # Az egynyári virágok, melyeknek magjait áprilisban a szabadban helybe vetünk a talajt gondosan elő kell készíteni. A legtöbb egynyári virág nem tűri a frissen istállótrágyázott talajt. A talajt alaposan forgassuk át, lazítsuk fel, hogy megfelelően morzsalékos legyen a magvetéshez. A nyári virágok többségét a kelés után egyelni kell. A fészekbe vetés jobb, mint a sorba vetés, mert így vetőmagot is megtakarítunk. 

Rezedával nagyon ritkán találkozunk. Kiválóan alkalmas szegélynövénynek, és kellemes illatú, viszonylag rövid szárú, vágott virágnak is használható egynyári növény.
A közkedvelt körömvirágot április folyamán vessük el, nehogy túl későn virágozzon. Bármilyen talajban jól érzi magát, ha megfelelő mennyiségű tápanyag áll rendelkezésére a fejlődéshez. 

Az egynyári tatárvirág (Iberis) nagyon mutatós szegélyként és ágyásba is. Már április elejétől vethetjük. Noha az egynyári tatárvirág minden talajban jól érzi magát, a legjobban a homokos agyagtalajon fejlődik. # A seprűfű magjait április végén közvetlenül a végleges helyére vethetjük. Ha helyben vetjük nem lesz olyan nagy mint a melegágyban előnevelt növények, de így is eléri a 40-60 cm magasságot. Nyáron világoszöld színű lombja ősszel szép pirosra színeződik. A magokat 25cm távolságra vessük egymástól. Minden fészekbe 5-6 szem magot vessünk és kelés után egyeljük, úgy, hogy a legerősebbet hagyjuk meg. Ha sorba vetjük mutatós kis sövényt nevelhetünk, melyet akár formára is nyírhatunk. Minden kerti talajban jól fejlődik, amennyiben az nem túl száraz. 

A gladiólusz (kardvirág) hagymagumóit áprilisban ültessük el. Csak egészséges hagymagumókat ültessünk el, minden évben új helyre. A kardvirág gumóit vásárláskor nézzük meg, hogy azok héj alatt is egészségesek-e. Ha elszíneződött vagy besüppedt helyeket találunk, akkor ne vásároljuk meg őket. Ha beteg hagymákat veszünk megfertőzzük kertünket. Ha a kardvirágot több éven át ugyanazon a helyen termesztjük, akkor nagyon könnyen megbetegszik.

Forrás: http://www.kert-baratok.hu/kertepites/a4.php