Kezd igazi slágertémává válni a Vásárolj magyar terméket, vagy a Vásárolj a termelőtől szlogen, legalábbis ezt mutatja a www.termelotol.hu oldal Facebook rajongóinak aktivitása. A tavaly év végén, egy játék során összegyűlt több mint 76 ezer rajongó közül havonta átlagosan 10 000 felhasználó lájkolja, szól hozzá vagy osztja meg a hírfolyamban megjelent híreket, eseményeket, filmeket. Vélhetően azonban nemcsak a miatt szaporodik a minőségi árut vásárló emberek száma, mert ez az oldal minden információt megad, hanem azért is, mert egyre több kis film tájékoztat minket arról, miért is van minderre szükség.

A Vásárolj Helyi Terméket! - Cumpără Produse Locale! mellett a Tudatos Vásárlók és a Zöld Pók által forgatott, Járj a piacra! hatperces videó is remekül sorolja fel például azokat az összefüggéseket, melyek ismeretében nemcsak minőségi árut fogunk vásárolni, hanem másképp is kezdünk el gondolkodni.

A gondolkodás szó szerint igen hasznos lehet számunkra. Nemcsak azt értjük meg, hogy a hazai piac támogatásával miért tartható benn a pénz az országban, és miért nem vándorol profit formájában a multik zsebébe, hanem azt is, hogy a helyben termesztett termékeket környezetkímélő módon lehet értékesíteni. Nem beszélve a hazai piac a vidéki népességmegtartó szerepéről. Helyi termék, helyi munkahely. Elég csak belegondolni, a spanyol paradicsom mennyit utazik Magyarországig, és mennyi CO2 jut ez által a légtérbe. Nem kétséges az sem, hogy az ilyen paradicsom mennyi vegyszert hordoz magában, így ha magyar piros nincs növényvédőszerrel kezelve, a hazai környezet is jól jár. Szemben a spanyollal.

Termelői piacra járni azonban nemcsak ezért érdemes. Nemcsak a környezetünkért tehetünk valamit, hanem magunkért is. A két fogalom azonban összefügg egymással, egymást feltételezi. Ha továbbgyűjtjük pl. az internetről a tudásunk elmélyítéséhez szükséges információkat, akkor azt is megérthetjük, hogy a hús előállítása, pl. a szarvasmarháé igen költséges, így ha kevesebb lábszárpörköltet fogyasztunk, azaz átállunk minél több zöldség és gyümölcs (adott esetben nyers) fogyasztására, nemcsak hogy egészségesebben és korszerűbben táplálkozunk majd, hanem csökkentve ökolábnyomunkat, teszünk is valamit a környezetszennyezés csökkentése érdekében.

Hogy hol van hozzánk legközelebb termelői piac, mit és hol érdemes vásárolni, naprakész információval szolgál a termelőtől.hu. Ha pl. bio tejterméket szeretnénk venni, csak kattintani kell a baloldalon felsorolt tej szóra, és már olvasható is a Galgafarm Szövetkezet rövid ismertetője. http://www.termelotol.hu/termelo/galgafarm-szovetkezet

Mivel a zöldségek és a gyümölcsök jóval olcsóbbak, mint a húsból készült termékek, pénztárcákban is több pénz maradhat, amit vagy meg lehet takarítani, vagy más célra lehet felhasználni. Pl. alapvető bio zöldségeket és gyümölcsöket venni.

A válság hatására az emberek inkább a megtakarítás irányába mozdulnak el, vagyis más szemszögből nézve a dolgokat, céltudatosabban tervezik a jövőjüket. Ma már olyan bankokat keresnek meg a régiekkel szemben, mint pl. a Magnetbank, mely hitelintézet a fenntarthatóságot is szem előtt tartja, amikor pénzpiaci szolgáltatást végez.

A piacon való bevásárlás tehát elindíthat valamit, melynek kapcsán azonban nemcsak az érthető meg, hogy a céltudatos és precíz élelmiszervásárlással mennyi pénz takarítható meg, hanem még sok minden más is. Egy céltudatos tervező családanya pl. nem képez ételmaradékot, hisz tudatos gondolkodása által a család épp csak annyit eszik meg naponta, amennyit kell, a megtakarításból pedig akár konyhai, akár kerti komposztálót is vásárolhat vagy építhet, így a tervszerű gondolkodás újabb területet érint, pl. a hulladékgazdálkodást. Ha uis nem kerül szerves hulladék a környezetbe, nem jár együtt azzal annak terhelése sem, vagyis ismét mindkét fél nyert az „ügyön”. Az egyén és a környezet is.

Mivel a család tervszerű élelmezése egyúttal óhatatlanul a takarékoskodás tökéletesítését vonja maga után, elkezdhető az energia, az áram, a víz takarékosabb felhasználása is, melyről az oktatási segédleten belül a Tippek részben lehet olvasni. Ez már egy nagyobb, komplexebb területet érint, de a háttérben lévő összefüggések könnyen megérthetők, és átültethetők a gyakorlatba. Mindezek kapcsán, ha bárki azt állítja, hogy havonta képes 20-30 %-ot is megspórolni, nem jár messze a valóságtól. Gondolkodom, tehát környezettudatos vagyok, mondhatnánk. (J)Kérdés, tesszük-e. Kérdés az is, hogy ha ma Magyarországon mindenki környezettudatosan élne, a sok kicsi sokra megy elve szerint tudná-e a magyar állam tartani a hiánycélt?

Ami régen, a rendszerváltás előtt, - amikor még Magyarország önellátó volt mezőgazdasági termékek tekintetében -, minden sokkal egyértelműbb volt, ezt kezdjük most megint felfedezni. Ezt úgy is megfogalmazhatnánk, ahogyVida Gábor ökológus teszi: "Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit."

Ja, hogy akkor nem lesz szükség szupermarketekre, meg multikra? Ki bánja, de elérni ezt az állapotot, nem olyan egyszerű.

Egyelőre a hazai termőföldek magyar tulajdonban való fenntartása a cél. Nem nekünk. Nem is a külföldieknek. A gyermekeinknek, azaz a fenntartható fejlődés által bevezetett új fogalomként a jövő nemzedékének.

Ha ezt meg tudjuk oldani, mindig fenntartható módon tudunk majd ebben a kis országban élni.

Forrás: Út a jövőbe