Az agrárcégek több mint felénél 10 éven belül vezetőváltásra lesz szükség, ennek ellenére cégvezetők több mint felének még nincs meg a kiszemelt utódja. A cégvezérek kétharmada még nem adná ki a gyeplőt a kezéből, ezért halogatja a keresést. Az utódot még nem találó vezetők közel egyharmada azonban olyannyira nem talál megfelelő utódot, hogy úgy véli, problémájára a vállalat értékesítése vagy felszámolása a megoldás.

Az agrárcégek közel felénél tíz, negyedénél öt  éven belül aktuálissá válik a vezetőváltás kérdése, azonban a cégvezetők szerint komoly gondot jelent megtalálni és betanítani a megfelelő képességekkel rendelkező utódot - derül ki a Budapest Bank és a Tárki földrajzi eloszlás és tevékenység szerint reprezentatív felméréséből. A 414 megkérdezett kis- és középvállalkozás vezetőinek kétharmada szerint akár évekig is eltart a megfelelő utód kiválasztása.

Ennek ellenére a vezetők 56 százalékának még nincs utánpótlása, és mindössze harmaduk kezdte meg a kiszemelt követő felkészítését a vállalatvezetés nehézségeire. A válaszadók számára olyannyira gondot jelent az utódlás, hogy negyedük a cég eladását, 4 százalékuk pedig a felszámolását fontolgatja - mondta Tóth Viktor, a bank vállalati üzletágának vezetője. A családi vállalkozások e tekintetben jobban állnak, mivel 67 százalékuk esetében már tudják, ki viszi tovább az üzletet.

Nehéz lesz a generációváltás

A generációváltást az is nehezíti, hogy maguk a vezetők sem szívesen adják ki a kezükből az irányítást. A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka azért nem is látott még neki az utódkeresésnek, mert még sokáig ő maga szeretné vezetni a vállalkozást. Kétharmaduk - főleg a családi vállalkozásoknál - a visszavonulás után is aktívan részt venne a cég életében: harmaduk tanácsadóként, ötödük stratégiai döntéseknél venne részt, 16 százalékuk pedig magánál tartaná a legfontosabb döntések meghozatalának jogát is. Mindössze 18 százalékuk vonulna vissza végleg a vezetőváltás után.

A cégvezetők szerint a fiatalok számára nem vonzó életpálya a mezőgazdaság. A válaszadók 56 százaléka tapasztalta ezt - a növénytermesztés esetében 60 százalék -, több mint felük szerint a fiatalok tartanak az agrárium és az élelmiszeripar jelentette kötöttségektől, 46 százalékuk szerint pedig az ágazatot jellemző bizonytalanság is komoly visszatartó erő. Utóbbit főleg a növénytermesztő és állattartó cégek vezetői tapasztalták. Mindössze a vezetők harmada gondolja úgy, hogy a következő generáció számára vonzó életpálya lehet a mezőgazdaság.

Alkalmatlan a hazai felsőoktatás a tudás megszerzéséhez?

Az utód kiválasztásánál a legfontosabb szempontok között említették, hogy legyen elkötelezett a vállalkozás továbbvitelében, megbízzanak benne a vevők, beszállítók, egyéb partnerek és a munkatársak, értsen a gazdálkodáshoz, emellett rendelkezzen szervezőkészséggel, és vezetői tapasztalattal is. legkevésbé fontosnak az agrár, illetve pénzügyi, közgazdasági diplomát tartották. A vezetőváltáshoz szükséges tudást a válaszadók közel fele szerint a fiatalok más, jól szervezett hazai agrárcégnél töltött szakmai gyakorlaton vagy a családon belül tudják megszerezni, 36 százalékuk szerint erre alkalmas egy jól szervezett külföldi cég is, de csak 9 százalék vélte úgy, hogy erre a hazai felsőoktatás is alkalmas.

A lehetséges utódokat túlnyomórészt a családon belül, az alkalmazottak, cégtársak körében próbálják megtalálni, azonban 46 százalék szerint megfontolandó azon szakemberek közül is válogatni, akik úgy vélik, hogy jó lehetőséget jelent az élelmiszergazdaságban dolgozni.

forrás: http://www.napi.hu/