Az önfenntartás pedig a nyomorból is kitörést jelenthet - ezt a kijelentését kutatásaira alapozta Kajner Péter. A közgazdász hozzátette: nem csak a falvak próbálnak megélni a föld adta kincsekből. Léteznek városi tanyák is, mi több van olyan nagytelepülés, ahol legeltetéses gazdálkodással állítják helyre a természeti értékeket. Ez azonban egyelőre még nagyon költséges és nehézkes.

Kajner Péter, közgazdász:

- A helyi termelés esetén olyan életidegen jogszabály erdővel néz szembe az, aki ilyesmivel szeretne foglalkozni - nem ipari méretekben. Olyan tőkeigénye van ezeknek az előírásoknak, ami gyakorlatilag kizárásra ad okot a piacról. Tehát ezt az intézményi-jogszabályi hálózatot is meg kell ahhoz változtatni, hogy meg tudjanak erősödni.

Erre mondta a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, Farkas Judit, hogy kutatásai alapján ma sokkal nehezebb ökofalut alapítani, mint a 90-es években. Somogyvámoson viszont évről évre egyre több mindent végeznek saját maguk az ökofalu lakói.

"Az optimális az az lenne, hogyha ugyanazt a földet mindig ökrökkel csinálnánk" - Merthogy az állatok dolgát nehezíti, ha korábban traktor tárcsázta a földet.

Kósa Antal:

- Ha valakinek van földje és nem műveli meg, az is bűn, és akkor, hogy ezt a két elvet egyensúlyban tartsuk, hogy az ökrökkel dolgozzunk amennyit csak lehetséges, és a földek meg meglegyenek művelve, akkor az az elv, hogy amennyit tudunk ökrökkel művelünk és amit meg nem tudunk, azt megműveljük traktorral.

Ha ökrökkel szántanak, az nem tömöríti annyira a talajt, ezt a földművelők reményei szerint a búza is meghálál majd. De termesztenek itt mustárt is. A tervek szerint a jövőben a szántást, a vetést és az aratást is ökrök végzik majd.

(Forrás: Somogy TV, Híradó)