Háromszáz forint alatti a sertés kilónkénti felvásárlási ára hazánkban, ennek oka, hogy külföldről behozzák 240-ért.Ha nem Németországból, akkor Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból.

Sertéstenyésztő gazdák tízezrei vergődnek hónapok óta, hiszen nem kell a jó magyar sertéshús a felvásárlóknak. Hol az egyenlőség, amit ez EU hirdet? Kérlek, megbízható forrásból és kizárólag magyar sertéshúst vásárolj! és igényedre hívd fel a kereskedőd, hentesed figyelmét is! Könnyű úgy 240-ért adni, ha kilónként 150 forintos támogatást kap a termelő.

Kunágotán annak néztünk utána, miként próbál talpon maradni egy megyénkbeli hizlalda. Mínusz tizenöt fokkal fogad a hajnal, de legalább nem vagyunk nyakig sárosak. Egy sertéstelep nem belvárosi bálterem, az illat sem egy parfümériáé. Nem ez a lényeg, hanem, hogy röfögjenek az ólakban sertések. Mert egyre ürülnek ki a telepek, ólak megyénkben is, a tízmillió sertés országából a 2,7 millió sertés országa lettünk. Legalább tizenöt éve halljuk, hogy tenni kellene valamit a magyar sertéságazatért, mert vészesen apad az állomány, és a kivitelére (is) oly’ büszke ország behozatalra szorul. Mindez valósággá vált, már nem tudjuk magunkat sertésből ellátni. Így a német hús behozatalának leállítása óriási gondot okozott több húsfeldolgozónál.

— Bár a XXI. századot éljük, a malac továbbra sem varázsütésre születik. Vagyis, egy állomány megsemmisítése után nem megy egyik napról a másikra az újraindítás, aztán ismét a megszüntetés — magyarázza Bába Imre, a Sertöv-telep főállattenyésztője.
— Ahhoz is kell 170—190 nap, hogy egy malacból 100—110 kilós hízó legyen. A Sertöv-telepen egy-egy koca 10-11 malacot fial, az elhullás szerencsére csekély. A malac 14—16 napos koráig csak tejet szopik, aztán kezd el érdeklődni a szilárd takarmány iránt. Harminc-harmincöt nap után választják le az anyjáról, 10—12 kilogrammostól 35 kilogrammosig számít süldőnek, onnantól hízónak. Száz-száztíz kilósan adják el. — A telepről jelöletlen jószág nem kerülhet ki — ecseteli Bába Imre. — A hízókra jelölőkalapácsnak hívott eszközzel, tintával nyomunk azonosító számot, az értékesítendő malacok fülébe gombot teszünk.

A kunágotai Bercsényi Zrt.-nek a Sertöv-telep mellett még két hízóbázisa van, az egyik Kunágotán, a másik Dombiratoson. Éves szinten 30 ezer hízósertést állítanak elő, zömében a Bács-Kiskun megyei Páhiban lévő húsfeldolgozónak adják el a jószágokat.
— Nagyon jó a kapcsolat, de nagy csodák nincsenek, a hazai felvásárlási ár a meghatározó — hangsúlyozza Zsótér László, a Bercsényi Zrt. elnöke, aki elnöke az országos és a megyei sertéstartói választmánynak is.
— A jelenlegi takarmányárak alapján kilónként 370—380 forintot kellene kapnunk az élősertésért, hogy szerény nyereség is keletkezzen, de amíg nagyságrendekkel kisebb a támogatás, mint nyugaton, onnan olcsóbban hozzák be a disznót, a húst a feldolgozók. Persze, még mindig jobb, ha élősertés érkezik, mert az Magyarországon több embernek ad munkát a feldolgozás során, mint a fagyasztott alapanyag. Aminek Németországban három, nálunk hat hónap a szavatossági ideje.

Tehát jobban megéri ide olcsóbban eladni, mint otthon megsemmisíteni, és fizetni ezért. Nyugaton nem létezhet sertéstelep föld nélkül, ezzel jobban kivédhetők a magas takarmányárak. Magyarországon is kiegyensúlyozottabb termelést biztosítanának a hosszú távú földbérlemények a sertéstartó telepek számára. — Máig nem készült el egy világos jövőkép alapján kidolgozott agrárstratégia, amely magában foglalná a hosszú távú birtokpolitika, a piacvédelem, valamint a támogatási célkitűzések meghatározását — szögezi le Zsótér László. — Ebből tudnánk, számolnak-e a sertéságazattal, vagy az elhalás, az elsorvasztás vár ránk. Mi úgy gondoljuk, akik még működnek, azokat mindenáron életben kell tartani.

A gyulai Balogh Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei alelnöke elmondta, információik szerint megyénkben is feldolgoztak német húst. Bizonyára szó nincs szennyezett alapanyagról, de valljanak színt a cégek, hogy honnan származó húst használnak a készítményeikhez. Régen önellátó volt a megye, sőt, innen vittek sertést más megyékben lévő feldolgozókba is.
Most itt nincs vágás, máshonnan jön a hús, a lakosság nem tudja, honnan és milyen. — Lerakóhely lettünk, ez áll a hús mellett a zöldségekre, egyéb élelmiszerekre is — magyarázta Balogh Lajos. — Mindig kirobban valamilyen élelmiszerbotrány, fertőzött dolgok kerülnek elő, egészségre káros adalékok tűnnek fel az árukban. Életveszélyesnek tartjuk, ami itt zajlik, a piac és az egészséges magyar termékek védelme lenne a megoldás. Az állattartáshoz is itt találhatók a legjobb minőségű földek, takarmánynövények. Most itt a lehetőség, hogy a saját lábunkra álljunk, és lekerüljenek a lakatok az ólakról.

Forrás: http://veddamagyart.info/szolgalati-koezlemeny/381-fillerekert-jon-hozza...