Nehéz évet tudhatnak maguk mögött az agrárium szereplői derült ki Boros Gábor évértékeléséből.

Veszprém megyében mező- és erdőgazdálkodásból valamint a halászathoz köthető tevékenységből mintegy 750 egyéni, 400 társas vállalkozás él, az aktív őstermelők száma  meghaladja a tízezret. Bármely mezőgazdasági alapanyag-termelő ágazatot is tekintjük, az elmúlt másfél esztendő aszályos időjárása rányomta bélyegét a teljesítményére. A termőföldeknek 2011-ben be kellett érniük a sokéves átlag csapadék (650-700 milliméter) felével, s tavaly a megkésett őszi esőkkel is alig több, mint 500 milliméter  jutott átlagosan a talajba. 

Veszprém megye mezőgazdaságának tavalyi évi jellemzőit foglalta össze Boros Gábor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazgatója, amiből tudjuk: nem volt sok jó benne. 

A csapadékhiány erősen meghatározta a  lehetőségeket,  de  2011-ben a magyar mezőgazdaság - köszönhetően a 2010-ben még bőven hulló csapadéknak is - kimondottan sikeres évet zárhatott. Holott  az aszály már akkor éreztette hatását,  a 2012-es  hozamok jelentősen megsínylették a csapadékhiányt, és a hozamcsökkenést csak némiképp kompenzálta a növénytermesztőknek a felvásárlási árak növekedése.

 

A búza termésmennyisége három százalékkal csökkent hazánkban az előző évihez képest, ennek elsődleges oka a kedvezőtlen időjárás volt

Növénytermesztés szempontjából három fő mezőgazdasági tájkörzetünk legnagyobb részét a földtörténeti középkorból származó kőzetek alkotta Bakony-hegység uralja, melyet a Veszprém Nagyvázsony törésvonal választ el a Balaton-felvidéktől. A Kemeneshát és a Bakony között terül el a Marcal-medence egy része, a Mezőfölddel érintkező területek, melyek kifejezetten jó talajadottsággal bírnak a szántóföldi termeléshez. - Szántóterületünk mintegy 40 százalékán termesztett kalászos gabona és a kukorica vetésterülete (körülbelül 25 ezer hektár) viszonylag állandó. A takarmánynövények vetésterülete az állatállomány csökkenésével egyre kisebb, helyette az árunövények - mint amilyen a búza, a repce, a napraforgó - kapnak jelentősebb szerepet. 

A tavalyi  év nyarának  aszálya a három termelési tájkörzetet eltérő mértékben sújtotta. A növényfajonkénti megyei termésátlagok szükségszerűen elfedték az erősen differenciált, de összességében gyenge-közepes hozamokat.  Legnagyobb káraik a Balaton-felvidéki és a sümegi kistérség szántó-vetőinek voltak, akik szántottak, majd vetettek is, ám aratniuk már nemigen volt mit.  Átlagosan tavaly őszi búzából 3,4 tonnát, őszi és tavaszi árpából 3,0 tonnát, repcéből és napraforgóból alig két tonnát, szemes kukoricából 4,2 tonnát takarítottak be a gazdák hektáronként. Harmada volt a lucernaszéna és a szálastakarmányok szükséges mennyisége is az állattartók igényelte mennyiséghez képest, a terményárak 20-30 százalékkal is megemelkedtek. 

Az őszi és a téli csapadék és a kedvező időjárás segítette az őszi vetések fejlődését, 31 ezer hektár búzát, hétezer árpát, négyezer tritikálét, ezer hektár rozsot és 8,5 ezer hektár őszi káposztarepcét takar most jótékony hóréteg, ami a jelenleg is tartó télen néhol meghaladta már a 60-80 centimétert is. A termelők bizakodók, ami abból is látszik, hogy a tavaszi vetéstervek összesen hatvanezer hektár szántóra készültek. 

Az aszály az állattartókat sem kímélte. A csaknem 33 ezer méhcsaládot gondozó méhészek feleannyi mézet pergettek, mint tavalyelőtt. Az akác elfagyott, a mézelő növények virágzása rendkívül gyorsan zajlott. 

A tyúkfélék állománya megyénkben körülbelül az ezredforduló szintjére esett vissza, 850 ezer volt tavaly. A sertések létszáma már a 67 ezret sem éri el, a 2000. évinek csupán a 48 százaléka. Szarvasmarhából 35 ezret tartunk, míg juhfélékből 40 ezer anyajuh és 1600 anyakecske osztozik szaporulatával együtt a gyepterületeinken. A 2012-13-as gazdasági évben a drágábban beszerezhető abrak-, valamint tömegtakarmányok a hús- és a tejtermelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét tovább csökkentik. A felvásárlási árak növekedése jóval alatta marad az állattenyésztésbe jövő cikkek drágulásánál, így az eredményességhez az eddigieknél is fontosabbak lesznek az állattenyésztési támogatások. 


Kevesebb, de jobb minőségű lett a bor

Gyümölcs- és szőlőtermelésünket az aszályt megelőzően téli és tavaszi fagykár tizedelte meg, a fiatal, még nem termő ültetvényekben pedig a csapadékhiány miatt kell az állomány jelentős hányadát  tavasszal pótolni.  A megye borászai nem panaszkodnak, a Vince-napi kóstolók igen jó minőségű borokról adtak számot, négy történelmi borvidékünkön legfeljebb az újbor mennyisége lett kevesebb, a vízhiányos forróság 40-50 százalékos lékihozatalt tett csak lehetővé a leszüretelt szőlőből.

forrás: http://veol.hu/hirek/