„Fertő-tó. A bécsiek tengere” címmel látható kiállítás Bécsben, a Wien Museumban. A tárlat Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptavának történetét meséli el festményeken, fotókon, képeslapokon és plakátokon.

A 2011. október 23-ig látható kiállítás a tó történetének legfontosabb momentumait veszi számba a 18. századtól egészen a 20. századig. Megismerhetjük a tó 1865-ös kiszáradásának történetét, „a bécsiek tengere“ mottó születését és felidézhetjük az 1956-os eseményekben játszott szerepét, amikor a Hansági-főcsatornán átívelő kis fahídon magyarok tízezrei menekültek Nyugatra. A kiállítás ezen kívül kitér a megélénkülő turizmusnak az élővilágra gyakorolt hatására valamint a terület „ínyencrégióvá“ fejlesztésére is.

A Bécstől mindössze 50 km-re fekvő Fertő-tóról a 20-as évek előtt nemcsak az osztrák főváros lakói nem vettek tudomást, de motívumként is csak elvétve bukkant fel egy-egy műalkotáson. A 18-19. században, az első művészeti felfedezőutak során volt, aki természeti csodaként, más viszont gyilkos fertőként aposztrofálta a tavat és környékét.

A bécsiek csak 1921 után, miután Burgenland Ausztria része lett, fedezték fel maguknak a tavat – ekkor született „a bécsiek tengere“ szlogen is, amely a burgenlandi turisztikai hivatal ötlete volt.
Ennek ellenére a tó csak 1945 után, az „osztrák puszta“ motívum megszületésével kezdte igazán vonzani a tömegeket. Az senkit sem zavart, hogy a Fertő-tóról elterjedt népszerű „nádkunyhó gémeskúttal“-tájmotívum legalább annyira mesterkélt volt, mint a tó maga, amelynek vízszintjét ötven éve mesterségesen szabályozzák.

A borászat és szőlészet előretörésével mégis elválaszthatatan szimbólumai lettek letűnt idők pusztaságának.Ekkorra már a bécsi művészek és értelmiségiek – Roland Rainer, Karl Prantl, Wander Bertoni, Otto Muehl és Gottfried Kumpf – is felfedezték maguknak a pannon síkságot, és meglátták benne az utópiák földjét. A Fertő-tó népszerűsítésében fontos szerepet játszottak a természettudósok is: a Bécsi Egyetem biológusai előszeretettel rendezték itt be szabadtéri laboratóriumukat. Az első biológiai kutatóállomást 1954-ben hozták létre a tavat körülvevő nádgyűrűben. A turisztikai hasznosításra irányuló fokozódó nyomás és az egyre inkább előretörő környezetvédelmi szemlélet konfliktusa 1970-ben csúcsosodott ki, amikor a tavon átívelő hidat akartak építeni.

A terv megakadályozására kétszázezer aláírást gyűjtöttek Ausztriában. A gazdasági hasznosítás hívei és a természetvédők végül 1992-ben egy nemzeti park létrehozásában egyeztek ki. A kiállítás része a Wien Museum 2004-ben megkezdett sorozatának, amely Bécs számára fontos tájakat és nyaralóhelyeket mutat be. A tárlat kurátora a magyar származású Békési Sándor, aki szeptember 4-én és október 23-án személyesen vezeti végig a látogatókat a tárlaton. Neusiedlersee – Das Meer der Wiener Wien Museum Karlsplatz, 1040 Bécs, Karlsplatz www.wienmuseum.at

Forrás: http://kimozdulo.hu/becsiek-tengere-%E2%80%93-ferto-kiallitas-wien-museu...