A napokban tárgyalja az Országgyűlés a hungarikumok védelméről szóló törvényt. A jogszabály várhatóan pontosan meghatározza, mely termékek és termények számítanak hungarikumnak. Szinte biztosra vehető, hogy a makói fokhagyma – különleges minősége okán – az lesz. Az élelmiszerboltokban azonban gyakran kényszerülünk feltenni a kérdés: miért kell kínai fokhagymát forgalmazni Magyarországon? Ezt próbáltuk megtudni az egyik nemzetközi élelmiszerlánc, a Spar Magyarország illetékesétől.

A Spar zöldségespultjain egymás mellett található meg a nagyra nőtt kínai fokhagyma ömlesztve és a makói 3-5 darabos kiszerelésben ízlésesen becsomagolva, nemzetiszínű szalaggal átkötve. Tény, ami tény, a makói kétszer annyiba kerül. Viszont megbízhatunk benne.

Számos laboratóriumi vizsgálat visszaigazolta ugyanis a gyanút: a Közel- és Távol-Keletről importált élelmiszerekben, köztük a zöldségfélékben igen gyakran található egészségkárosító vegyszermaradvány. Ennek oka, hogy a Távol-Keleten máig egy sor – Európában betiltott – növényvédő szert alkalmaznak, ráadásul gyakran növényvédelmi szakképesítéssel nem rendelkező termelők. Annak érdekében, hogy a nagy távolságra utaztatott nyers élelmiszer a hosszadalmas hajóút végéig megőrizze a frissesség látszatát, általában éretlenül szedik le és gombaölő szerrel permetezik be az árut. Ez különösen a citrusféléknél jelent problémát, mert a háziasszonyok a receptkönyv szerint bele szokták reszelni a citrom és a narancs héját a különböző süteményekbe. A fokhagyma inkább amiatt „necces”, mert ismeretes, hogy a mennyiségi termelést erőltető és a környezetvédelemre nem sokat adó Kínában nyakló nélkül alkalmaznak műtrágyát és ki tudja még miféle növényvédő szereket.

Kérdésünkre Fehér István, a cég kommunikációs vezetője elmondta: minden olyan esetben, amikor a magyar termelők megfelelő mennyiségű és minőségű áruval tudják ellátni a hálózatukat, a magyar termékeket részesítik előnyben. Ez náluk az üzletpolitika része. Fokhagyma esetében azonban az itthon termelt mennyiség a csaknem 400 szupermarket ellátására nem elegendő, ezért szükséges az importáru beszerzése. Vagyis esetünkben nem az ár, hanem a mennyiség hiánya jelenti a problémát. Sőt, mint mondja, kifejezetten a makói hagymáért tett erőfeszítés hívta életre szállítópartnerükkel közösen a 2010 augusztusától megvalósított Makói piac projektet is, amelynek keretében az e célra kialakított kínálószigeteken szinte az egész szezonban tudnak kizárólag makói hagymaféléket kínálni. Az indok tehát elfogadható, habár még mindig felmerül a kérdés, hogy miért nem Európából szerzik be a hiányzó hagymamennyiséget, vagy miért nem termeltetnek elegendőt belőle a magyar ugaron. 

Ami a vegyszermaradványokkal kapcsolatos aggodalmainkat illeti, már borúsabb az összkép. A Spar illetékese elmondta, hogy a szállítócégek garanciát vállalnak a szállított termékek minőségére, továbbá a Sparnál szigorú minőségi áruátvétel van, s csak az élelmiszer-biztonság szempontjából kifogástalan tételeket veszik át. Ezenfelül monitoring jelleggel végeztetnek el vizsgálatokat független és akkreditált laboratóriumokban különféle növényvédőszer-maradványokra. 

Kérdés, hogy a „szigorú minőségi áruátvételkor” hogyan tudja az átvevő szemre megállapítani, hogy melyik tétel kifogástalan, azaz nem tartalmaz méreganyagot. Ezt csak laboratórium tudná megmondani, de persze minden tételt lehetetlenség laboratóriumban vizsgáltatni, nem is várható el. Egyedüli tanulság mindebből csak egy lehet: tudatos vásárlóként mindig figyeljük az áru származási helyét, és csak akkor válasszunk külföldit, ha el tudjuk hinni a kereskedőnek, hogy nem szennyezett vegyszermaradvánnyal.

Termelőtől.hu megjegyzés: a nemzeti színű szalaggal és a forgalmazó nevével sajnos sok esetben tévesztenek meg minket. A forgalmazó cég székhelyét direkt Makóra jegyzi be, és cégnevében is szerepelteti Makó városát. Igaz, hogy a származási helyet is feltűnteti, de azt sokkal kisebb betűvel, így abszolút alkalmas a fogyasztó megtévesztésére.

Forrás: MNO