Idén az aszály akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat a mezőgazdaságnak egyes becslések szerint. A termőföldek, kertészetek intenzívebb öntözésével ez a veszteség csökkenthető lenne, a termelés biztonsága pedig nőne. A teljes termőterületnek azonban csak töredékén építettek ki öntözőrendszert, s ahol van, ott is nehézkesen működik. A szaktárca ráadásul kifejezetten megtiltotta az öntözést.

Alig tíz év alatt - 2003 és 2007 után - immár a harmadik rendkívüli aszályos évet kénytelen elkönyvelni a hazai agrárium. Még nincsenek végleges adatok, hiszen például a kukorica betakarítására még várni kell, de becslések szerint idén a rendkívüli szárazság akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat. Magyarország mezőgazdasági termőterülete 5,93 millió hektár. Ebből szántó 4,8 millió hektár, gyep 1,1 millió hektár, gyümölcsös pedig 0,3 millió. Ennek a hatalmas területnek mindössze 2 százalékát öntözik.

A rendszerváltás előtti években a jelenlegi 100-120 ezer hektár szántó, zöldség-gyümölcs kertészet helyett csak a gabonaföldeken 300 hektárra szállította a csatornahálózat az életet adó vizet. Raskó György agrárközgazdász-mezőgazdasági termelő szerint azonban ma legfeljebb 60 ezer hektáron öntözik a gabonát – írja a Népszava. A szakember úgy véli, legalább a még meglévő öntözőrendszerek fejlesztésére kellene kidolgozni terveket. Ez pedig kormányzati feladat, akárcsak a karbantartás, üzemeltetés.

Lapunk érdeklődésére rámutatott: a Vásárhelyi-tervben szereplő víztározóknak csak egy-egy eleme épült meg, ám ezek is csak egy működő öntözőrendszer esetén lehetnének hatékonyak. Addig több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön - tette hozzá Raskó. Hangsúlyozta: a második Orbán-kormány teljesen szétverte a profi vízgazdálkodási háttér-intézményrendszert, a VITUKI-t, a megyei szervezeteket és tömegével távolította el a vízügyi szakembereket. Vízjogi engedélyhez jutni ma legalább féléves tortúrát jelent, milliós költséggel, ráadásul 2012-ben még öntözési tervet is kell készíttetni, amit a hatósággal engedélyeztetni kell, ami további többszázezer forintos költséget jelent. Számításai szerint a családi gazdaság tervezett felső határát jelentő 500 hektáros birtok korszerű öntözési rendszerének kiépítése nagyjából 150 millió forintos egyszeri beruházást követelne.

Az éves vízdíj ugyan 30 millió forintra rúgna, de 70 millió forint többlet- bevételt hozhatna, mert hektáronként aszálykor nem 3, hanem 14 tonna kukoricát takaríthatnának be a gazdálkodók. Azonban évek óta nem hirdettek és jelenleg sincs semmilyen öntözést támogató pályázat. Magyarországnak a 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszak tárgyalásain az egyik agrárprioritásnak az öntözést kellene tekintenie - vélte Raskó György. Felháborítónak nevezte, hogy az Agrár Környezet-gazdálkodási Programban kifejezetten tiltja a szaktárca az öntözést. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára lapunknak szintén megerősítette, hogy az öntözőrendszer kiépítése roppant költséges, a vízdíj pedig drága. Így néhány kultúrát kivéve a megtérülés csak hosszú távon képzelhető el, ám megérné a befektetés, hiszen a termelési biztonság nőne.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy a légköri aszállyal súlyosbított szárazság esetén, mint amilyen az idei is, még az öntözés sem jelent teljes védelmet. Tóth úgy vélte, komplex vízgazdálkodási tervre lenne szükség, de ennek még a nyomait sem látni. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) érdeklődésünkre közölte, hogy többször, legutóbb 2011 nyarán írtak ki pályázatot belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésére, összesen 2 milliárd forintos kerettel. Támogatási kérelmet önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági termelők, nonprofit gazdasági társaságok nyújthattak be. Kiemelt figyelmet fordítottak a kis (legfeljebb 20 hektáros) területen gazdálkodókra, akik a támogatási kérelmek elbírálásakor többletpontot kaptak.

Az öntözés visszaesésének fő oka a tárca szerint az, hogy annak költségeit nem lehet kellő eredménnyel érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban az aszálykár megelőzése miatt öntöznek, és nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint.

Forrás: http://www.agromonitor.hu