Az amerikai külügyminisztérium anyagi támogatását élvező FairTrade Fund nonprofit csoport jóvoltából a www.slaveryfootprint.org címen elérhető honlap révén most már bárki megtudhatja, hogy hány rabszolga dolgozik is a nevében. A tőlünk akár sok ezer kilométerre robotoló kényszermunkások bizony ezer szállal kötődnek hozzánk, pontosabban azokhoz a termékekhez, amelyeket a fejlett társadalmakban halomra vásárolnak az emberek: legyen szó akár elektronikai cikkekről, ékszerekről vagy a trikókról, amelyeket épp ma viselünk.

A www.slaveryfootprint.org, az oldal, amely megmutatja egy-egy fogyasztó “rabszolgalábnyomát”, nem más, mint a már közismert karbonlábnyom ötletének kiterjesztése. A közelmúltban indult honlap igyekszik olyan területeket megragadni, ahol a szervezet hite szerint a legnagyobb eséllyel érhető tetten a megvásárolt termékben a kényszermunka. A Slavery Footprint leszögezi, hogy rabszolgának tekint minden olyan embert, akit fizetség nélkül, erőszakkal kényszerítenek munkára, akit kizsákmányolnak, és akinek nem áll módjában változtatni körülményein. Az amerikai külügyminisztérium világszerte 27 millióra taksálja a rabszolgák számát.

Arra a kérdésre azonban, amely talán a leginkább izgatja a felhasználókat, nagyon is van válasz: a nyugati társadalmak fogyasztói világában élő egy emberre átlagosan 55 rabszolga jut, vagyis ennyi kényszermunkás dolgozik egy-egy emberre.

Nyomást gyakorolni a cégekre

Justin Dillon, a szervezet 42 éves igazgatója szerint a Slavery Footprint egyetlen vállalatot sem tűzött céltáblájára, ehelyett tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogy melyek azok a termékek, amelyek a legnagyobb valószínűséggel készülnek kényszermunkával.

Egy mobiltelefonos alkalmazás pedig lehetővé tenné a vásárlóknak, hogy információt szerezzenek a kiszemelt árucikkről a vásárlást megelőzően, mi több, levelet küldjenek a vállalatoknak, rákérdezve a kényszermunkával kapcsolatos álláspontjára. Ezeket az üzeneteket a fogyasztók akár elküldhetnék a Facebook közösségi portálon ismerőseik számára is, abban a reményben, hogy sikerül fogyasztói nyomást gyakorolni a cégre, hogy változtasson a kényszermunkával kapcsolatos gyakorlatán.

Az igazgató szerint ideális esetben a cégek külső szakértőket alkalmaznának, ők állapítanák meg, hogy a beszerzés során volt-e valahol kényszermunka a láncban. Kaliforniában már bő egy éve kötelezik a globális piacon jelen lévő és jelentős forgalmat bonyolító vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra, milyen intézkedéseket foganatosítanak a rabszolgamunka ellen.

(forrás: www.slaveryfootprint.org és a Helyi Temék Magazin online)