Az Európai Parlament plenáris ülése ma elfogadta Tabajdi Csaba jelentését a méhegészségügyi és méhészeti ágazat helyzetéről, a méhek romló egészségügyi állapotának okairól. A Mezőgazdasági Bizottság tagja megoldási javaslatokat tesz a probléma kezelésére és több uniós jogszabály módosítását kezdeményezte az Európai Bizottságnál.

Az elmúlt évtizedek során az európai méhészetet leginkább az sújtotta, hogy kutatások és fejlesztések hiányában nem álltak rendelkezésére megfelelő méh-gyógyászati készítmények. "A hatékony járványmegelőzés és a gyógyítás előfeltétele a gyógyszerek és kezelési módok folyamatos fejlesztése, hogy ne alakuljon ki tolerancia vagy rezisztencia a hatóanyagokkal szemben. A legsúlyosabb problémát a méhek külső élősködője, a Varroa destructor atka jelenti, amire nincs igazán hatékony ellenszer az állatgyógyászatban"- fejtette ki Tabajdi Csaba.

A képviselő emlékeztetett, hogy az ágazat további problémája az alacsony szervezettség. "A tagállamok többségében nincsenek megbízható statisztikák, felmérések még méhészek és a méhcsaládok pontos számáról sem. Ezért hiányoznak, vagy pontatlanok a méhpusztulások körülményeire vonatkozó adatok is. A hatékony védekezés érdekében tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség."

"Külön ki kell emelni a növényvédőszerek nem megfelelő, illetve túlzott alkalmazását. További tagállami és közösségi kutatások szükségesek arra vonatkozóan, hogy a legveszélyesebb növényvédőszer-hatóanyagokat miként lehetne helyettesíteni. Ott, ahol erre van lehetőség, a kevésbé toxikus, könnyebben lebomló hatóanyagokkal kell felváltani a különösen kockázatos összetevőket, így a neonikotinoid hatóanyagokat. Jelenleg ezek okozzák a legtöbb kárt. A vártnál jóval nagyobb vitát váltott ki a növényvédőszerek ügye. Sajnos nem kapott többséget azon javaslatom, hogy konkrétan nevezzük meg a méhekre leginkább veszélyes növényvédőszereket. A jövőben folytatni fogom a küzdelmet, hogy neonicotinoidot (Clothianidin, Thiacloprid, Imidacloprid, Thiamethoxam), fenilpirazolt (Fipronil) és piretroidot, valamint a Chlorpyrifos vagy Dimethoat hatóanyagokat tartalmazó szereket kevésbé káros anyagokkal helyettesítsék." - húzta alá Tabajdi.

A szocialisták brüsszeli delegációvezetője kifejtette, sajnálatos, hogy a jelentés végső szövegébe nem került be azon javaslata, amely ipari cukornak minősítette volna a méhészek által takarmányozásra használt cukrot, amely így alacsonyabb áron hozzáférhető lenne.

A jelentéstevő a "Méz Irányelv" (2001/110/EK) pontosítására szólította fel az Európai Bizottságot, mivel az jelenleg pontatlanul fogalmaz a méz több fontos minőségi paraméterét illetően, megkönnyítve ezzel a mézhamisítók dolgát. Egy másik érzékeny téma a mézben megengedett antibiotikum tartalomkérdése. Az Európai Bíróság közelmúltbeli döntése kaotikus helyzetet eredményezett. A mézre jelenleg uniós szinten a zéró-tolerancia elve érvényesül, de ezt a tagállamok saját hatáskörben felülbírálhatják. Ez a szigor indokolatlan, annál is inkább, mivel más élelmiszerek, például húsfélék esetében is létezik megengedett antibiotikum szint. Egységes és méltányos közösségi szabályrendszerre van szükség, mert a jelenlegi torzítja a méz európai kereskedelmét, és az exportra termelő országok, köztük Magyarország piaci esélyeit is.

Tabajdi Csaba szerint az EU Közös Agrárpolitikája a jövőben jobban kell támogassa a méhészeti ágazatot. "A gazdálkodókat célzott támogatásokkal kell ösztönözni, hogy segítsék a «beporzóbarát» növényi kultúrák, ökológiai fókuszterületek, gyepes, virágos táblaszegélyek kialakítását. Erre alkalmasnak tűnik a KAP tervezett új kiegészítő zöld támogatása, illetve az új, rugalmasabb vidékfejlesztési szabályok. Fontos, hogy 2014-től a termelői értékesítési szervezetek támogatása a méhészeti ágazatra is kiterjedjen. Az élelmiszertermelés óriási haszonélvezője a méhészet által nyújtott beporzási szolgáltatásnak, ezért a KAP forrásaiból a jövőben többet kell juttatni a méhészeknek" - zárta felszólalását a képviselő.