Hirdetés

Hirdetés

Hogyan ismerjük fel a hamis mézet?


A természet egyik legnagyobb ajándéka a méz. A szorgos méhek munkájának gyümölcsét emberemlékezet óta használjuk gyógyító tulajdonságaiért. Csakhogy a hamisított méztől nem várhatunk egészségjavító hatást! 2007-ben a multicégek nagyáruházainak polcain lévő mézek hetven százaléka bizonyult hamisnak!

Ma már azonban sokkal szigorúbb az ellenőrzés, ennek köszönhetően tavaly szinte egyáltalán nem találtak hamis mézet a magyar eredetű termékek között. Megkérdeztük Stencli Ferenc méhészt, kinek a családi hagyományokra alapuló méhészete közel 100 éves múltra tekint vissza, hogy valóban ilyen jó-e a helyzet a mézpiacon?

- A fokozott ellenőrzések sokat javítottak a boltokban található mézek minőségén, de mint már mondtam, sajnos nem csak itt találkozhatunk hamis, vagy rossz minőségű mézekkel. A méhész szakma sajnos felhígult az utóbbi években, rengetegen kezdtek el tartani méheket minimális szakmai tudással, ami aztán a piacra vitt mézek minőségében is megjelenhet. Emellett a már ugyancsak említett tisztesség is sok régi méhészből hiányzik. A teljes körű, országos szintű, minden méhésztől származó összes fajta méz vizsgálatára sajnos nincs, és nem is lesz lehetőség. A jelenlegi ellenőrzések csupán töredékét tudják vizsgálni a közel 20.000 méhésznek, és főként a boltok, áruházláncokban megtalálható mézekre koncentrálnak.  

 

- A hamis mézzel könnyen megtéveszthető a fogyasztó, hiszen gyakorlatilag csak laboratóriumi körülmények között azonosítható be biztosan. Mégis, vannak olyan árulkodó jelek – állag, íz, illat – melyek alapján a vásárló is gyanút foghat?

- Sajnos tényleg igaz, hogy a fogyasztók nem tudják megkülönböztetni a hamis mézet egy eredetitől pusztán érzékszerveikkel. Pedig van különbség, legfőképpen ízben és illatban. A méz több mint 100 féle aromaanyagot tartalmaz, emellett egyszerű és összetett cukrokat, melyek minden fajtaméznek megadják a rá jellemző tulajdonságokat. Egy "profi", például olyan ember, aki gyerek kora óta tényleg tiszta, eredeti mézet fogyaszt, az meg tudja különböztetni íze, illata alapján az eredetit a hamistól, hiszen hozzászokott ezekhez az aromákhoz, az eredeti ízvilághoz. A hamis méz ezekből az összetevőkből kevesebbet tartalmaz, ráadásul a mesterséges cukrok ízvilága is megjelenik. De az átlagvásárló sok fajta mézet kipróbál, amik között nem mindegyik jó, így nem is tudja, melyik megtapasztalt ízhez viszonyítson. 2008 május 1-én a városligeti mézes napon próbakóstoltatást végeztünk az OMME támogatásával. Az embereknek meg kellett állapítaniuk, melyik az általunk kóstolásra kínált két méz közül a hamis. Az eredmény azt mutatta, hogy a kóstolók fele a hamis mézet tartotta az eredetinek, elmondásuk szerint annak volt ismerős az íze, azt érezték finomabbnak. Sőt, legtöbbjük nem hitt nekünk, amikor elmondtuk, hogy márpedig rosszul választott!

- Mit jelent az, hogy egy méz hamis? Pusztán hiányoznak belőle azok a vitaminok, enzimek, melyek pozitívan hatnak szervezetünkre, vagy akár káros is lehet az egészségünkre?

- A mézhamisításnak három módját lehet megkülönböztetni. Az első, amikor egyszerűen összekeverik, hígítják a mézet olyan mesterséges cukorsziruppal, ami állagra, színre hasonló a mézhez. Ez a legkönnyebben kimutatható, hiszen a cukorösszetétel vizsgálat egyből feltárja  a mesterséges cukrokat. Ennél érezhetik a fogyasztók is legkönnyebben a különbséget. A második, amikor ezeket a mesterséges cukorszirupokat hozzáadott enzimekkel lebontják a mézben természetesen is megtalálható cukrokra, sőt ennek egyszerűbb módja, ha ezt a méhekkel végeztetik. Itt jön be a képbe, hogy a hamisításból a méhészek is kiveszik a részüket. Ha akác hordás alatt egy méhész cukorsziruppal is eteti a méheket, azok szépen a saját enzimeikkel átalakítják azt, akárcsak a nektárban lévő cukrokat, és összedolgozzák a folyamatosan behordott nektárral. Így könnyen növelheti bármelyik méhész a "méz"-termését. Ráadásul az ilyen mézet a fogyasztók már nem tudják maguk megkülönböztetni, ilyenkor jön a laborvizsgálat. Ez viszont nem összekeverendő azzal, amikor a méhész hordástalan időszakban, vagy a tél közeledtével élelempótlásként eteti a méheket. A gondos méhésznél az így etetett cukor nem kerülhet bele az elvett mézbe. A harmadik mód az eredethamisítás, amikor mondjuk a magyar akácmézhez Ázsiából, vagy Dél-Amerikából származó, a világpiacon jóval olcsóbb, nem olyan értékes mézeket kevernek hozzá. Ezt is csak laborban lehet biztosan kimutatni, az adott területre jellemző pollenek vizsgálatával. A mézhamisításban a legrosszabb, hogy egyik módja sem káros az egészségre, hiszen a hozzáadott mesterséges cukrok mindennapi édesítőszereink is. Pont emiatt sokáig a hatóságok sem fektettek ennek vizsgálatára hangsúlyt, mivel minden egyes méz vizsgálata óriási erőforrásokat igényelne. Az elmúlt években viszont egyre több figyelem irányul erre hatósági, és társadalmi szinten is. 

- A méz árából sejthetünk valamit? Sokkal olcsóbb a hamis méz? Mennyibe kerül a termelői méz, illetve a hamis méz előállítása?

- Sajnos, ezt nem lehet általánosítani. Régebben a boltokban voltak olyan mézek, amelyek ára alig haladta meg a nagybani, hordósan felvásárolt méz árát. Ezek több mint gyanúsak voltak, hiszen a csomagolás, a munkadíjak, egyéb költségek és árrések sehogy nem fértek volna bele a méz árába. Manapság sokkal több az ellenőrzés, de egyre kevesebb is az úgymond olcsóbb méz a polcokon. Sőt, most már a bolti árak szinte mindenhol meghaladják az őstermelői árakat, amikkel a piacokon találkozhatnak a vásárlók. Az őstermelői árak sem egyértelműek, hiszen rengetek olyan pár méhcsaláddal rendelkező méhész van, aki nagyon olcsón is hajlandó eladni a mézét, csak hogy mielőbb bevételhez jusson. Aki viszont nagyobb termelőnek számít, és jóval a piacokon található árak alatt adja a mézét, ott felvetődik a kérdés, hogy csupán a saját pénztárcájának az ellensége, vagy a méze nem olyan minőségű? A kereskedők a felvásárlás során bevizsgálják a felkínált mézeket, és csak a jó minőségűt veszik meg. Ami rossz, és a méhész nyakán marad, azzal ő megjelenik a termelői piacokon, ahol már csak nagyon ritkán ellenőrzik a mézeket, és itt alacsonyabb áron próbál biztosra menni. 
Az, hogy mennyibe kerül az előállítás minden évben változó, hiszen ugyan annyi munkával egyik évben több, másik évben kevesebb méz van. A méhész költségei, ráfordított munkaideje, szakértelmének értéke képezi a méz árának alapját. Jelenleg 1 kg akácméz ára 2300 Ft körül mozog országosan. A cukor ára 200 Ft/kg körüli. A "leleményes" méhész az idei rossz akác alatt egy kis plusz munkával a 200 Ft-os cukorból közel tízszeres árú "mézet" varázsolhatott...

- Hol találkozhatunk hamis mézzel? Hol vásároljunk, ha igazán jó minőségű mézet szeretnénk kapni?

- Ahogy már említettem, a hamisítás nem csak a kereskedelmi, hanem már a termelői szintem is megjelenik. A méz minősége nem csak a méhész szakmai hozzáértésén, vagy kaptártechnológiáján múlik, hanem tisztességén is. A mézvásárlás így mindig is bizalmi kérdés marad. Az olyan méhészek, akik esetleg már többedig generáció óta méhészettel foglalkoznak, sok méhcsaládot kezelnek, és családjuk megélhetése múlik az eladásaikon, nagy eséllyel meg sem kockáztatja mézhamisítást, hiszen ha egyszer elveszti a hitelét a vásárlók előtt, akkor többé nem fogja tudni eladni a mézét.  

- Melyik a legnépszerűbb méz hazánkban, és melyik a legritkább?

- Egyértelműen az akác méz a legnépszerűbb és legkeresettebb hazánkban, a magyar méhészkedés alapját adja akácméz termelésünk. A vásárlók számára kellemes, lágyabb, általánosabb íze a megnyerő, szemben bizonyos fajtamézek karakteres, erős, jóval édesebb ízvilágával. Legritkábbról nem tudom mennyire érdemes beszélni, vannak kizárólag egy-egy tájegységre jellemző mézek, mint mondjuk Tihany környékén a levendula méz. De a termelhető fajtamézek mindig tájegység, sőt, sokszor időjárásfüggőek. Hiába virágzik bőségesen, nagy területen egy különleges növény, ha rövid virágzása alatt tartósabb hidegfront miatt kis sem repülnek a méhek, vagy a hűvös, esetleg túl aszályos időjárás miatt alig termelnek nektárt a növények.

- Utolsó kérdésünk a kis dolgozókhoz, a méhekhez kapcsolódik. Számuk az elmúlt években nagymértékben megfogyatkozott, melynek hátterében a rovarirtó szerek és a növényi sokféleség csökkenése áll. Mennyire kell aggódnunk a méhek fennmaradása miatt, s számuk hogyan befolyásolhatja a méz mennyiségét, minőségét, és a hamis méz terjedését a jövőben?

- Meg kell cáfolnom a kérdésben lévő állítást, mely részigazságokat tartalmaz. A világ bizonyos részein, főként Észak-Amerikában csökkent a méhcsaládszám, melynek okait nem tudják biztosan. Valószínűleg az ipari jellegű méhészkedés általi sok stresszhatás, a különböző kártevők, és méhbetegségek elhatalmasodása, illetve a megnövekedett környezeti terhelés együttes hatása az, ami tömeges méhpusztuláshoz vezethetett. Európában, és főleg Magyarországon nem ilyen súlyos a helyzet, sőt, hazánkban évről évre növekszik a méhcsaládok száma, jelenleg 1,2 millió körüli. Ezzel mi vagyunk a világon a legnagyobb méhsűrűséggel rendelkező ország! Betegségek, kártevők nálunk is vannak, amik a kevésbé hozzáértő méhészek méhállományát minden télen csökkentik, viszont különféle méhészeti technikákkal, vagy egyszerűbb esetben vásárlással könnyen visszaszaporíthatóak az így elveszett családok. Természetesen rengeteg gond van a vegyszerekkel is, melyek a felelőtlen gazdák által sok méhcsaládban tesznek kárt minden évben. A növényvédelmi törvényeket betartva viszont ezek méhekre vonatkozó negatív hatása minimális. A biodiverzivitás csökkenése pedig inkább a mézhozamra, és a különböző fajtamézek egyre nehezebb termelésére van hatással, és nem okozza a méhcsalád pusztulását. Aggódnunk úgy gondolom, majd akkor kell, ha már nem tudunk a különböző méhbetegségek és kártevők ellen hatékonyan védekezni. Ha tényleg drasztikusan csökkenni fog mindenhol a méhek száma, az természetesen azt is eredményezi, hogy kevesebb méz lesz. Ez növeli majd az árakat, ami a mézhamisítást is egyre vonzóbbá fogja tenni. Reméljük idáig soha nem fogunk eljutni, és méheink mindig egészségesek és szorgalmasak maradnak!:)

S végül néhány tipp a biztosan jó minőségű méz vásárlásához Stencli Ferenc méhésztől:

1. Alapjában véve a piacokon kapható termelői mézeket ajánlom a bolti mézek helyett!
2. Nézzük meg milyen a méhész, akitől vásárolunk, és azt, hogyan értékesíti termékét!
 Attól a méhésztől, aki magára sem adva jelenik meg egy piacon, és emellett mindenhonnan összeszedett üvegekben, szedett-vedett módon árusítja termékét, ne várjuk, hogy a méheket, mézet gondosabban, élelmiszerhez illően kezelje! 

3. A tiszta méz teljesen áttetsző, a homályos, zavaros mézek nem megfelelő technológiát, rossz mézelvételi módot, vagy egyszerűen nem tiszta méz kezelési körülményeket tükröznek. Természetesen ez alól kivétel, amikor kristályos a méz! A mézek kristályosodása természetes folyamat, és a közhiedelemmel ellentétben nem azt jelzi, hogy az cukrozott! Javaslom, hogy a termelőnél az egyszerű akácmézet szemléljük meg először, mely a legkevésbé kristályosodó, és legvilágosabb fajtamézünk, így az áttetszőséget, tisztaságot ennél vizsgálhatjuk legkönnyebben!

4. Sokan forgatják a mézet, azt nézve, milyen híg az állaga. Ez a nyári 35 fokos melegben elijesztheti a vevőt, hiszen ilyenkor a méz sokkal folyósabb. Télen viszont tátva marad a szája, amikor a mínuszok közepette lecsavart kupakkal fordítom meg neki a mézes üveget, amiből a sűrű méznek esze ágában sincs kifolynia. A méz viszkozitása, folyóssága tehát a hőmérséklettől nagymértékben függ, 40-50 fokon szinte vízszerűen könnyen folyós, hidegben sűrű, szó szerint harapni lehet belőle, de bármilyen hideg is van, nem fagy meg! Az ilyen folyóssági-próba szempontjából a legcélravezetőbb, ha télen, az igazán hidegek beálltával megyünk ki a piacra. Ha ekkor híg, normálisan folyós mézet találunk, akkor azt a méhész vagy nagyon korán pergette ki (ilyenkor a méhek nem tudják kellően beérlelni, nagyobb a víztartalma), vagy más turpisság van a dologban!

5. A méznek homogénnek kell lennie az üvegben! Nem jó, ha a teteje vizesebb, vagy esetleg más színű sáv alakul ki rajta. A méz a nagy fajsúlya miatt könnyen öntisztuló, az apró szennyeződések, esetleg idegen anyagok idővel felúsznak a tetejére. Így egy hígabb, vagy valamivel kevert méznél a tetején jelenik meg a víz, vagy a hozzákevert anyag.

6. A méznek nem lehet utóíze! Vannak elég erős, jellegzetes fajtamézek, mint a szelídgesztenye, vagy a gyümölcsméz, melyek nem a szokásos, nagyon édes ízvilágúak, viszont kellemetlen, vagy csupán furcsa utóízük ezeknek sincs! Én tapasztaltam már, hogy az utóíz mellett a szájpadlásom hátulján érzek kicsit nyomasztó érzést, ha nem jó a méz. Ha lehet, nyugodtan kérjünk kóstolót! Saját példámból kiindulva, én, mint mézére büszke méhész, a piacon nagyon szívesen adok bármelyik fajtából, hiszen tudom, hogy a jó mézzel akár szavak nélkül is megnyerhetem az érdeklődőt.

Stencli Méhészet

Stencli Ferenc méhész

http://www.stenclimeheszet.hu/

Szerző: Jáksó Nóra

Forrás: noinetcafe

Hirdetés

Változás bejelentése

Ha az adatok nem felelnek meg a valóságnak, jelezd kérlek e-mailben!

 

 

Felelősségi nyilatkozat

A termelőtől.hu a termelő adatlapján található információk valódiságát nem tudja ellenőrizni, ezért felelősséget sem tudunk vállalni az ott leírtakért. A termelőtől.hu nem vállal felelősséget a látogató és a termelő közötti adásvételkor történő esetleges problémákért sem.