A kohéziós politika mellett a közös agrárpolitika költségvetése fő kárvallottja annak az új javaslatnak, amit Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke terjesztett a héten a tagállamok elé, és ami szándékai szerint a megállapodás felé kell, hogy vigye a következő, többéves pénzügyi keretről a kormányokat.

A Bizottság javaslata és a ciprusi elnökség október végi tárgyalási kerete relatíve kevésbé érintette a közös költségvetés második fejezetét, amihez a közös agrárpolitika, a halászat és a környezetvédelem is tartozik. Van Rompuy új javaslata azonban már ezt a területet sem kíméli, annyira, hogy bizottsági számítások szerint a második fejezet 25,5 milliárd euróval zsugorodott a Bizottság javaslatához képest.A közös agrárpolitika első, direkt támogatásokat is tartalmazó és második, vidékfejlesztési pillére 25 milliárdot vesztett: a pillanatnyi állás szerint 16,7 milliárd euróval jutna kevesebb az első pillérre, 8,3 milliárddal pedig a vidékfejlesztésre. Mindez úgy, hogy a Bizottság javaslata reálértékben eleve 12 százalékkal csökkentette az agrárterület büdzséjét 2014 és 2020 között a jelenleg futó időszakhoz képest.

A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a közvetlen jövedelemtámogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozó első pillérre jutó források 6,1 százalékkal, a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló keret pedig közel 20 százalékkal csökkenne az új tárgyalási keret értelmében a jelenlegi szinthez képest (2007 és 2013).

Miközben a Bizottság tervezete a magyar agrártermelők közvetlen jövedelemtámogatásait eléggé minimálisan, mindössze 1,3 százalékkal csökkentette volna, addig Van Rompuy új javaslata - ami aligha lesz a végleges ajánlat - újabb 5 százalékos vágást irányoz elő. Ez euróban folyó árakon 454 millió eurót jelent. A két időszak között pedig 6,2 százalékkal csökkenne a magyar gazdáknak kifizetett direkt támogatás mértéke, ami összegszerűen 573 millió euró, vagyis jelentős összeg, még ha hét évről is van szó.

Összehasonlításképpen: Magyarország a jelenlegi pénzügyi időszak vége felé évente 1,3 milliárd euróhoz juthat közvetlen jövedelemtámogatás címén, a mostani javaslat értelmében ez az összeg éves szinten valamivel több mint 1,2 milliárd euró lenne.

A közös agrárpolitika fő haszonélvezőjének számító francia termelők is valamivel kevesebb mint 4 milliárd eurót buknának a status quo-hoz képest. Van Rompuy kárpótlásképpen lehetőséget adna valamennyi tagállamnak arra, hogy a nemzeti boríték tartalmának 15 százalékáig rugalmasan átcsoportosíthassa a forrásokat a KAP két pillére között, vica és versa.

A pénzek lefaragása és a nagyfokú rugalmasság azonban Brüsszel félelmei szerint így együttesen alááshatja a közös agrárpolitika reformját. Először is azért, mert azzal, hogy a gyeplőt részlegesen a tagállamok közé dobja, csökkenti az agrárpolitika közös jellegét. Hiszen az egyes tagállamok különféle megoldásokat választhatnak, ami a jelenleginél kevésbé egységes KAP-hoz vezethet.

De Brüsszel a két pillér közötti arányok megbontásának sem örül, abban ugyanis egy tudatosan létrehozott egyensúly megbontását látja. További aggodalom, hogy a direkt támogatások kizöldítésében is a nagyobb rugalmasság felé mozdulhat el a rendszer.

A Bizottságnál a jelek szerint azonban végképp rosszallják, hogy Van Rompuy javaslata eláll a bizottsági reformcsomag egyik sarkalatos pontjától, a legnagyobb közvetlen agrárkifizetések felső határának meghúzásától, lényegében a nagybirtokok és nagyüzemek támogatásainak csökkentésétől. Nehezen indokolható, hogy miközben az agrárszektor támogatásai csökkennek, éppen a legnagyobb haszonélvezőket nem vagy csak szerényen érintik majd a vágások - hívják fel a figyelmet Brüsszelben.

Legközelebb jövő kedden az Európa-ügyi miniszterek vitatják meg a csomagot, amelyet a vita fényében módosítanak. Szerdán a kormányfők személyes képviselőin, a serpákon lesz a sor. Ezt követően csütörtök reggeltől este 8-ig Herman Van Rompuy egymás után egyeztet mind a 28 állam- és kormányfővel (a horvátokkal is). A "gyóntatást" követően egy újabb változat készül majd, amiről immár a csúcson tárgyalnak majd az állam- és kormányfők, ahogy az EiT elnöke tervezi, kifulladásig.