Hirdetés

Hirdetés

Ültessünk őshonos gyümölcsfát!

Országos mozgalom indult a Magyarországon őshonos gyümölcsfák megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én - közölte a kezdeményezést támogató a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) hétfőn az MTI-vel.

A VM közleménye emlékeztet: az Európai Unió (EU) jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez.

A minisztérium feladata, hogy a "száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. A régi őshonos tájfajták - mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack, vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya - nem csak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták ugyanis az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.

A most kezdődő akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte. Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét.

A kezdeményezéshez a Vas Megyei Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március 25-ére.

Tavaly szeptemberben a VM képviselője is aláírta azt a megállapodást, amelyet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezett Magyarország természeti örökségének megóvásáért. Az együttműködési programban a VM intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek. A cél a tájfajták feltérképezése, helyi és országos adatbázis, illetve fajtagyűjtemények létrehozása.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e Jézus Krisztus fogantatásának ünnepe. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ekkor oltják a gyümölcsfákat. Ez az ünnephez fűződő hiedelmekben is tükröződik: Göcsejben például úgy tartották, hogy nem szabad letörni vagy levágni azt a fát, amelyet ezen a napon oltanak, mert vér folyik belőle - ismerteti a VM közleménye.

Forrás: MTI, Vedd a magyart!

Hirdetés

Változás bejelentése

Ha az adatok nem felelnek meg a valóságnak, jelezd kérlek e-mailben!