Rozsály az erdőháti települések egyike Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Szamos közelében, a román határ mentén. Alig 800-as lélekszámával Magyarország legkisebb nagyközsége. Ma is az erdőháti települések központja, 12-en tartoznak ebbe a kistérségi társulásba: Tisztaberek, Gacsály, Méhtelek, Zajta, Kishódos, Nagyhódos, Garbolc, Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi, Mánd és Rozsály.

Ökológiai körülmények, földrajzi adottságok

A majdnem érintetlen táj, amely az úgynevezett zárógát két oldalán terül el, tulajdonképpen az 1970-es árvíz óta a Szamos felesleges vizének levezetésére szolgál. A föld szemmel láthatóan agyagos, kötött talaj kavicságyon, ugyanis kavicsbánya is működik errefelé, három bányatóból történik a kitermelés.
Vajon miben más ez a település, mint annyi hozzá hasonló, ahol 1993-ban egy alapítványt hoztak létre a PHARE- és magyar kormányzati forrás felhasználásával? A 90-es évek elején első lépésben mintegy 40 szervezet (település) tartozott a hálózathoz. A piacgazdaságra való áttérés időszakában a civil foglalkoztatási kezdeményezések első jelentős lépéseként jött létre a Jóléti Szolgálat Alapítványok Országos Hálózata.

Rozsály községben 1993-ban az önkormányzat kezdeményezésével alakult meg a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványa, a községre jellemző szegénység okozta nehézségek csökkentésére. A 16. éve működő alapítvány a szociális-egészségügyi helyzet javítását, az öntevékeny háztáji gazdaságok ösztönzését célozza meg, a helyi földrajzi adottságokra építve. Az itt élő emberek megélhetését a mezőgazdaság jelentette a múlt rendszerben is, a termelőszövetkezet felbomlásával azonban sokan termőföld, termelőeszköz és munka nélkül maradtak. Ez indokolta a szociális hálózati program létrehozását. Az alapítvány révén évente mintegy 35, munka nélkül maradt családot kapcsoltak be a szociális hálózatba, így segítve megélhetési gondjaikon.
Sztolyka Zoltán, Rozsály község polgármestere 2006 óta folytatja azt a munkát, amit elődje, Ignácz Zoltán, Rozsály volt polgármestere hozott létre. Az önkormányzat a Rákóczi Mgtsz felbomlása után az önellátás biztosítására úgy döntött, hogy amennyi földet tud, megtart magának. Az alapítvány vezetője, Bíró Gedeonné 2003 óta koordinálja a sokrétű és felelősségteljes munkát.

Az önkormányzat és az alapítvány együttműködése

Az önkormányzat és az alapítvány a munkákban és a pályázatokban egymást segíti. Az a 85 hektár földterület, amit az alapítvány bérel az önkormányzattól, megtermeli mindazt a terményt – kukorica, tritikálé, zab, árpa –, amire szüksége van a községnek. A rászorulóknak még külön két hektárt bevetnek, amelynek terméséből azok a családok részesednek, akik kisállatokat, baromfit, esetleg sertést tartanak. 1993-tól 2000-ig az állattenyésztést úgy próbálták ösztönözni a kedvezményezettek között, hogy számukra kocasertéseket és növendék állatokat helyeztek ki. Ezek ellenértékét önköltségi áron, kedvezményes részletfizetéssel lehetett törleszteni. Mára ez annyiban változott, hogy nem az alapítvány helyezi ki az állatokat – mert ez nem minden esetben érte el valóságos célját –, hanem központi telepen foglalkoznak saját nevelésű sertésekkel. Ezzel a módszerrel igyekeznek a rászoruló családok húsellátását megoldani. Azoknak a családoknak, akik mégis azt választják, hogy maguk gondozzák az állatokat, az előbb említett növendéksertés megvásárlását biztosítják, ingyen adják a takarmányt a hízlaláshoz, illetve az alapítvány két hektár kukoricaföldjének termését is szétosztják az állattartók között. Az önkormányzat a sertések eladásával bekapcsolódik a helyi szociális étkeztetésbe.

Sztolyka Zoltán polgármester végigvezet azon a gazdasági udvaron, ahol egy vágóhíd is működik. Itt a megfelelő előírásokat és szabványokat betartva évente mintegy 100–120 sertés bérvágását végzik. Épült itt műhely gépudvar, ahol a traktorok állnak – ezek komoly segítséget adnak a családoknak a földjük, illetve a lakóházukhoz tartozó 600 négyzetméter földterület felszántásában. Itt működik a sertéshizlalda, vannak itt szép lovak, és pónik is. De van itt szociális bolt, futtatott szeder, és kemenceház is. A hétvégén a kemencében igazi házi kenyeret sütöttek, de hússütő kemence is van. Hintójuk ottjártamkor épp’ az óvodásokat kocsikáztatta.

Itt találkoztunk össze Sztojka Gáborral, aki a polgármester édesapja. A többgenerációs, földbirtokkal rendelkező család neve „j”-vel írandó, az ifjú polgármesterét egy sajnálatos anyakönyvi bejegyzés során elírták. Az édesapa mezőgazdasági szakképzettsége és több évtizedes tsz-beli múltja garancia arra, hogy a dolgok jó kézben vannak, több mint 30 ember napi munkáját szervezi és irányítja. Az állattenyésztés mellett tehát fontos, hogy minden földterület művelés alatt álljon. A családok számára ingyen biztosítanak vetőmagot, jelen pillanatban burgonyát, de tervezik az úgynevezett „karós ugorka” termesztését is. Az esetleges termékfelesleget értékesítik a 400 adagos szociális konyha számára. A segítségnyújtás formái és módjai minden évben bővülnek. A burgonyavetőmag mellett műtrágyát is biztosítanak a családoknak, de egyéb kedvezményként pl. kerti kisgépet, permetező gépet is rendelkezésükre bocsátanak.

A településre főképpen az almatermesztés a jellemző. Rozsály az elmúlt évben is megoldotta az itt termett minőségi, és étkezési almájának az értékesítését. A jó minőségű almát 50–70 Ft közötti áron tudták értékesíteni, kihasználva a szomszédos Románia, és közelebbi nagyvárosainak közelségét. Ugyanez vonatkozik a kukoricára, a tejre és az uborkára is. Nem titok, hogy a Beregfarm Kft. szintén Romániában értékesíti a tejet, mert ott többet kap érte. Az egyik gazda szavait idézve: „A magyar gazdaság nem nagyon értékeli a saját fiát.”

Nem véletlen a jószomszédság ápolása, ami Rozsályban különösen fontos. A polgármesternek konkrét elképzelései vannak piacok bővítésére, és természetesen a helyi lakosok önellátása is megmarad.

Jövőbeni tervek, további lépések

Tervezik egy üvegház létesítését, ahol az iskolai nyílászárók cseréjéből megmaradt régi ablaküvegeket szeretnék hasznosítani.
A rozsályi honlap mellett létrehoztak egy sajátos honlapot, a www.helyipiac.hu-t, amelyen már most felkínálják a felesleges termékeket. A jövőben remélhetőleg a szervezett szállítás is megoldódik. Vagyis ha Magyarország bármely vidékén bárkinek Rozsályban termett zöldségre vagy gyümölcsre van szüksége, a megadott helyre, címre eljuttatják. A közvetlen értékesítéssel nem titkolt céljuk, hogy a termék egyből a fogyasztóhoz kerüljön. Így a kereskedők által képzett nyereség egy része a termelőnél maradna, és a vásárló is jobban járna. Ezzel a céllal hozták létre a honlapot is.

A Magosz eddig még nem kereste meg őket, hogy kapcsolódjanak bolthálózatukhoz. Hallották, hogy van ilyen, Rozsály is partner lenne ebben. „Szoktak minket különleges településnek, meg önellátó településnek is nevezni. Ez csak annak újdonság, aki nem ismer minket” – mondja Sztolyka Zoltán polgármester, aki eredeti végzettsége szerinti tanárember minőségében – Budapesten, az ELTE-n végezte az egyetemet – több évet dolgozott a helyi általános iskolában, s a legutóbbi önkormányzati választáskor lett a falu első embere. Minden téren tájékozott, kezdeményező, újszerű, merész dolgok vállalkozásán töri a fejét a falu érdekében, ahol a munkanélküliség sajnos nagyon magas.
Azt szokta mondani, ha ő lenne a király, vagy a miniszter, tudná, hogy mit kellene csinálni. Csak az a baj, hogy az egyéni érdekek sokszor megelőzik a közérdeket. „Én, mint ennek a községnek a polgármestere, magamra nézve kötelező érvényűnek érzem a közösség szolgálatát, hiszen a köz választott meg. Az elsődleges szempont, hogy az itt lakó embereknek ezen a kavicsos, agyagos földön biztosítsunk kellő boldogulást, megélhetést” – mondta búcsúzáskor.

Forrás:

Agrárunió
Némethné Csubák Éva
Regun György
2009 május 21.